Szoros együttműködésben a Malacvédő Alapítvánnyal önkormányzatunk úttörő lépéseket tesz a városi vaddisznók és a városlakók békés egymás mellett élése érdekében. Szamosfalvi Zsófiával többek között ennek az útnak fizikai, szellemi és érzelmi kihívásainak és azok humánus megoldásának jártunk utána.
Vaddisznó, törpemalac, házisertés, mangalica… Mi a közös bennük? A kézenfekvő felelet mellett nekünk van még egy válaszunk: valamennyien számíthatnak egy civil közösségre, a malacvédőkre, ha bajba jutnak.
Szabadidejükben malacokat adnak örökbe
A Malacvédő Alapítvány aktivistái önkéntes munkában, szabadidejükben, tapasztalt, állatszerető malacosként segítenek rászoruló sertésken. Azaz szervezetten, szakszerűen mentenek malacokat, amelyek révükön menedékre lelhetnek, orvosi ellátásban részesülhetnek, és ha lehetséges, egy örökbefogadó, szerető gazdi mellett még otthonra is találhatnak.
Szamosfalvi Zsófiával, a szervezet alapítójával beszélgettünk, aki – akárcsak a Malacvédő Alapítvány elnöke, − szakértője is a területnek, hiszen vallják, hogy rendszeres képzés, hosszú évek tapasztalata és elszánt akarat sikerük titka, amely számok nyelvén annyit tesz például, hogy eddig már 44 malac sikeres örökbeadása van mögöttük, és további 30 él a menedékben, amelyek zöme még gazdikereső. Az alapítvány a lakosság hiteles tájékoztatását szintén küldetésének tekinti. Ennek részeként a varosivaddisznok.hu weboldalukon minden kérdésünkre választ kaphatunk, még azokra is, amelyek esetleg eszünkbe sem jutna fel tenni, pedig ezek nyomán igen hasznos információkhoz juthatunk.
Így Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat örömmel támogatta a honlap megszületését, a valós, együttérző állatvédelem mellett elköteleződve. Írásunkban idézünk is az oldal fontos tartalmaiból.
Miért fontos bejelenteni a vaddisznóészlelést?
Segít a populáció figyelésében megelőzve nagyobb konfliktusokat.
(varosivaddisznok.hu)
Önkormányzatunk, elsőként, a vaddisznók távoltartására riasztórendszert épít ki
„A városban felbukkanó vaddisznókkal kapcsolatban természetesen az a célunk, hogy úgy éljünk velük egymás mellett, hogy az se az embernek, se az állatnak ne ártson,” − szögezi le Szamosfalvi Zsófia. – „Ennek egyetlen járható útja, hogy a lehetőségekhez képest minimalizáljuk az ember és a vaddisznó találkozását.”
Az alapítvány igyekszik az önkormányzatoknak segítséget nyújtani ennek megvalósításában, így – ahogyan sokan mi magunk is – a városi vaddisznók irtása, gyérítése helyett az állatok és az emberek számára egyaránt humánus megoldást keresnek, hiszen az állatok elpusztítása feszültséget, félelmet kelt ott, ahol éppen ezek megszüntetése, elkerülése a törekvés. Miközben tudjuk, hogy a vaddisznók megszaporodott városi előfordulása mögött az ember felelősségét kell keresnünk: az erdők, zöldterületek beépítésével folyamatosan csökken az állatok természetes élettere.
„A harmadik kerületi önkormányzat, elsőként az országban, a vaddisznók távoltartására szagriasztó rendszert épít ki, amely nemzetközileg elismert és bevált módszer,” – mondja Zsófia. – „Alapos kutatás előzte meg ennek a szisztémának az átvételét, olyan jógyakorlatokat, működő példákat kerestünk, amelyeket zöldszemléletű, lakosbarát, állatbarát önkormányzatoknak ajánlhatunk.”
Mit tehetek, hogy ne jöjjenek a portámra?
Zárd a kukát, szedd össze a lehullott gyümölcsöt, és ne hagyj kint semmilyen ételmaradékot vagy állateledelt!
A kerítés legyen legalább 120–150 cm magas, és alul ne tudjon átbújni vagy aláásni!
Kukafedél leszorító: apró eszköz fontos eredménnyel
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat az országosan elérhető varosivaddisznok.hu oldal létrejöttének, valamint működésének támogatása és a riasztórendszer telepítése mellett a további lépéseket is tesz az ember és a vaddisznó találkozásának megelőzése és minimalizálása érdekében. Így otthont adott egy szakmai kerekasztal-beszélgetésnek, hogy a különböző hivatások képviselőinek szempontjait figyelembe véve alakítsa ki stratégiáját, amelynek része többek között lakossági fórum szervezése, ahol a prezentáció megtekintése mellett minden kérdésünkre választ kaphatunk, és civil rendezvényeken is találkozhatunk majd az alapítvány önkénteseivel.
S mivel tudjuk, a vaddisznó okos állat, gyorsan rájön, megtanulja és gyakorolja: ha a kukát feldönti, az abból kiömlő hulladék remek csemegéket terít számára, a szemetes fedelének lezárása máris egy praktikus óvintézkedés lehet. Önkormányzatunk ezért hamarosan térítésmentesen biztosít kukafedelet leszorító eszközöket a lakosság számára.
A harmadik kerület ennek az egyszerű, ugyanakkor biztonságos és masszív eszköznek a használatában is élenjár. A kukafedél lezárása, amely a szemétszállító szakemberek munkáját nem akadályozza, a vaddisznók etetése mellett a hulladék okozta közegészségügyi kockázatot is csökkenti.
Hogyan előzhetem meg a jövőbeli észleléseket?
Ne hagyj az utcán és az udvaron szemetet vagy ételt, kerítsd be a kertet, és kerüld a bozótos területeket éjszaka!
Egy vaddisznót etetsz, egy kondára számíthatsz
Régi, erős hiedelem, hogy a vaddisznó támadó állat. Ez nem igaz, s ha mégis ezt teszi, annak jól körülírható és megelőzhető oka van.
„Egy vaddisznó akkor támad, ha koca, a kismalacai védelmében; vagy akkor, ha veszélyben érzi magát, saját maga védelmében,” − magyarázza a Malacvédő Alapítvány alapítója. – „Utóbbira gyakori példa, amikor egy kutya kezdi üldözni őt, és ne legyenek kétségeink, ha összecsapásra kerül sor a két állat között, többnyire melyikük győz…
Tehát nem tudjuk eléggé hangsúlyozni, mindannyiunk számára káros a vaddisznó közelsége, kerüljük azt, tartsunk tisztes távolságot, hagyjuk békén. Szintén közös érdekünk, hogy ne szokja meg az ember jelenlétét, egyáltalán nem jó ötlet szelfizni vele, és ha egyetlen vaddisznót elkezdünk etetni, jó eséllyel hamarosan az egész konda érkezik vacsorára…”
A távolságtartásnak fontos része az etetés tilalma mellett a kert körbekerítése, védelme is, amely a tulajdonos feladata. A béke nyitja, hogy nem együtt élünk a vaddisznóval, hanem mellette; tiszteletben tartjuk, hogy vadállat, természetes körülmények között vadon élő állat; amelynek közelsége nekünk, embereknek tetszhet ugyan, de valójában egyikünket sem szolgálja.
Életmódja és természete
A vaddisznó éjszakai életet él, nappal inkább pihen, rejtekhelyén szuszogva várja az estét. Kifejezetten okos, óvatos és tanulékony állat, ami segít neki abban, hogy jól alkalmazkodjon a változó környezethez. Bár a külső megjelenése robusztus, természete alapvetően békés – a veszélyes helyzeteket igyekszik elkerülni. A kocák (nőstények) különösen gondoskodó anyák, akik a kismalacaikat mindenáron védelmezik.
Bogi és Süti, a két terápiás malac
Látva Zsófia következetes munkáját az alapítványban, felelősségteljes támogatását állatok és környezetük számára, mindannyiunkban felmerül a kérdés, honnan ez az elhivatottság.
„Állatorvos szülők gyermekeként nőttem fel. Először két-három állatom volt, megismertem őket, megtanulhattam, valamennyien egyedi élőlények és érzelmekkel bírnak, akárcsak mi. Ma 29 állat tartója vagyok, marha, ló, birka, kutya, gekkó, kaméleon… a farmom lakója.
A Malacvédő Alapítvány elindítása nem minden előzmény nélkül történt, állatvédőként azt láttam, hogy a malacok védelme nincs jelen a mozgalomban. 15 éven át egy közösségben dolgoztam, az ott gyűjtött tapasztalatoknak köszönhetem, hogy tudom, az állatvédelemben (is) folyamatos tanulással, az apró előre lépéseket is megbecsülve lehet olyan eredményeket elérni, mint amilynek például a harmadik kerületi önkormányzattal közös munkánk gyümölcsei.
Az alapítvány szerteágazó munkájában minden feladat fontos, de vannak olyan visszacsatolások, amelyek megerősítenek minket, jó úton járunk. Ilyen például, hogy a malacok örökbefogadását utánkövetjük, nem tűnnek el a szemünk elől, sorsukat továbbkísérjük.
Hasonlóan büszkék vagyunk arra, hogy két képzett terápiás malacunk is van, Bogi és Süti. Ők óvodákban, iskolákban vesznek részt foglalkozásokon, a gyermekek számára hatalmas élmény ez a találkozás, ez a testközeli együttlét.
Terápiás csapatunknak, a szintén képzett szakemberek mellett, egy tacskó is tagja. Hiszünk a gyermekkori edukáció és érzékenyítés erejében, abban, hogy olyan szemléletet közvetíthetünk, amely a tapasztalatok révén tanít meg az állatok védelmére, tiszteletére, szeretetére, és így talán egymáséira is.”
