„Gelem, gelem lungone dromensa…” azaz „Mentem, mentem hosszú utakon…” E sorral kezdődik a romák nemzetközi himnusza. Erről, zászlójukkal és más jelképeikkel együtt az első roma világkongresszuson, Londonban a számos országból érkező cigány szervezetek képviselői éppen ötven évvel ezelőtt e napon állapodtak meg. Azóta a magukat a cigány közösséghez tartozónak vallók a világ minden táján április 8-át nemzetközi roma napként ünneplik, amely az országhatárokon átívelő testvériségük, összetartozásuk egyik szimbólumává vált.
Czinka Panna az első elsőhegedűs nő
„Szépapám önkéntes honvédje, szabadságharcosa volt Kossuthnak. Községünket, Kakucsot öt derék legény képviselte, köztük az én ősöm, Zsigár Ferenc!” – írja Oláh József szociális munkás, civil aktivista a Nemzetközi Roma Nap – Én történelmem ROMA 50 közösség oldalán. A magyarországi Roma Sajtóközpont ugyanis a jeles nap alkalmából egy hónapon át mindennap felidézte egy-egy híres, roma származású ember alakját.
A szép és méltó ünneplést szolgáló kezdeményezésnek köszönhetően megismerhettük többek között Czinka Panna, az első ismert és elismert cigányzenekar alapítójának és prímásának történetét. Ahogyan Boldog Ceferino „El Pelé”, a romák patrónusaként tisztelt, spanyolországi születésű, az első boldoggá avatott cigány ember életpályája szintén kirajzolódott előttünk.
Hogy az izmok munkáját hogyan segítik a hajszálerek, azt már August Krogh, szintén roma származású tudóstól tudjuk. A Dániában született fiziológus munkájáért Nobel-díjat kapott, olvashattuk az Én történelmem összeállításában. Ugyanitt ismerhetjük meg a többi roma büszkeség mellett a fiatalon elhunyt Bogdán János, Európa első roma nemzetiségi középiskolájának, a pécsi Gandhi Gimnázium alapító-igazgatójának munkásságát.
„Ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok!”
E híressé vált kiáltás akkor hangzott el, amikor Puczi Béla megérkezett cigány emberekből álló csapata élén, hogy 1990-ben a marosvásárhelyi magyarok segítségére siessenek a román ellentüntetőkkel szemben.
Puczi Bélát ezután börtönbe zárták, több hónapig raboskodott. A folyamatos rendőri zaklatások szabadulása után sem szűntek meg, így Magyarországra költözött családjával. Emlékét 2017 óta tábla őrzi a Nyugati pályaudvar mellett.
A mai naptól pedig a közterület, ahol az emléktábla hirdeti a hőstettet, a Puczi Béla tér nevet viseli, miután Karácsony Gergely főpolgármester és Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettes támogatták a roma szervezetek kezdeményezését.
„Na bistren! – Ne feledjük!”
„Ahogyan minden közösség, ezekben a hónapokban mi is ritkábban találkozhatunk, és nem ünnepelhetünk együtt, de a munkánkat folytatjuk – mondja Szabó Zsolt Iván, Óbuda-Békásmegyer Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. – Az idei roma holokauszt nap alkalmából emléktábla avatásával szeretnénk fejet hajtani az áldozatul esett roma honfitársaink előtt.”
A roma holokauszt – porajmos – idején az óbudai téglagyárba gyűjtötték össze a cigányokat. A Bécsi út két oldalán álló gyárépületekben, a téglaszárító tárolókban borzalmas körülmények között várták sorsukat, majd 1944. november 10-én marhavagonokba zsúfolva koncentrációs táborokba deportálták őket.
„Így mi is az óbudai téglagyár egyik épületére helyezzük el emléktáblánkat, amelyet a roma holokauszt emléknapján, augusztus 2-án fogunk felavatni. A tervek már készen is vannak, az események felidézése és a tisztelet szavai mellett ott lesz olvasható: Na bistren! – Ne feledjük!”
Czinka Panna hegedűvirtuóz, az első híressé vált cigányzenekar alapítója
A pécsi Gandhi Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola Európa első roma nemzetiségi középiskolája
Puczi Béla emléktáblája a róla elnevezett téren, a Nyugati pályaudvar szomszédságában
Az óbudai téglagyár épületei 1944-ben a magyar roma közösség tragédiájának tanúi voltak
