A Békásmegyeri Közösségi Házban tartott fórumon akkora volt az érdeklődés, hogy sokan a folyosóról kísérték figyelemmel az eseményeket.
A bekiabálásoktól sem mentes rendezvényen dr. Nagy László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense ismertette a csapata által az egyetemen – a Fővárosi Önkormányzat megbízásából – elkészített Nánási úti alternatív gátnyomvonal többszempontú vizsgálatát és költségbecslését, illetve a főváros által szorgalmazott part menti nyomvonallal történő összehasonlító elemzését. A Nánási úti nyomvonal több szempontú vizsgálata alapján arra a megállapításra jutottak, hogy egy méternyi magas és majdnem ilyen széles betonalap, valamint a ráépíthető mobilgátelemekkel a Nánási út-Királyok útja Duna felőli járdája melletti létesítéssel megoldhatná az árvízgondokat.
Ehhez a megoldáshoz azonban a közművezetékek nagymértékű átépítésére lenne szükség, hiszen a gát alatti átvezetéshez mintegy 470 aknát kellene építeni a gáton túli házak részére, ami meggyengítené a védelmi mű szilárdságát. A közművek áthelyezése négymilliárd forinttal növelné meg a költségeket, ami áfával együtt 25 milliárd forintba kerülne. Ezen a nyomvonalon a gátépítéshez véleményük szerint mintegy 600-900 fát kellene kivágni.
A két nyomvonal összehasonlítása alapján tehát mindkét változat hasonlóan képes betölteni a gát szerepét. Lényegében hasonló mennyiségű fa kivágására lenne szükség, de két lényeges különbség van, ugyanis a part menti gát csak 18 milliárd forintba, azaz 7 milliárddal kevesebbe kerülne, és az árvízi károk helyreállításának a költsége is kisebb a part menti változatnál, ezért szerinte a part menti nyomvonal lenne a jobb változat. Ezt a hallgatóságból azzal cáfolta egy felszólaló, hogy nem csupán a mérnöki szempontokat, hanem a környezeti igényeket is figyelembe kell venni, ugyanis a fákat nem lehet forintosítani.
Palkó György, a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. vezérigazgatója arról tájékoztatta a közönséget, hogy a jelenlegi védmű nem felel meg az árvízvédelmi követelményeknek, ezért 50 ezer ember megvédése a tét. Véleménye szerint mobilgát megépítésére van szükség, aminek elkészülése esetén az első értesítéstől számítva 4-5 nap idő jut a mobilgát felépítésére. A parti nyomvonalra tervezett változat szerint 1100 darab, egyenként 96 kilós oszlopot és a betétgerendákat kell beépíteni. A mobilgát magassága e terv szerint 280 centiméter magas lenne, a föld alá pedig 16-18 méter mélyre lenyúlna az építmény. Az árhullám levonulása és a mobilszerkezet lebontása után 55 centiméter magas betonaljzat maradna a helyszínen – tudtuk meg a szakembertől.
Szabó Gábor, a terveket készítő Térteam Kft. képviselője part menti gáttervek részleteiről elmondta, hogy a korábbi tervekhez képest a part menti mobilgát nyomvonalát távolabb hozták a Dunától, így lehetett alacsonyabbra tervezni a földből kilógó részt, és így több fa maradhat meg a parton, az elképzeléseik szerint így mintegy 600-800 fát kell csak kivágni.
Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes elmondta, hogy a lakossági meghallgatást követően tavasszal dönt a Fővárosi Közgyűlés a nyomvonalról. Jó hírként jelentette be, hogy az Európai Unió 10 milliárd forinttal támogatja a mobilgát megépítését.
Felszólalások
Többen is kifogásolták a felszólalók közül, hogy a bemutatott prezentáció alapján nem lehet a kérdésről dönteni, mert szerintük ehhez a várostervezési, városszociológiai előkészítés hiányzik, a társadalmi egyeztetés pedig elmaradt. Véleményük szerint az előadások nem győzték meg a helyieket a part menti nyomvonal előnyéről, a Római-part jelenlegi romantikus plázs jellegét féltik, valamint a tervezett part menti gát felépítését követően a felértékelődő part közeli telkekre rászabaduló ingatlanosoktól, illetve azoktól az üdülőtulajdonosoktól, akik méltánytalanul jól járnának a beruházással. Nem kérdőjelezték meg a gát szükségességét, ám a legtöbben az eredeti tervekkel szemben a Nánási úti nyomvonalat támogatnák, illetve a 600-800-ra csökkentett kivágandó famennyiséget is sokallják.
