Sokan voltak kíváncsiak az egészségi állapotukra a Szent Margit Rendelőintézet és az Óbudai Egészségfejlesztési Iroda által közösen szervezett őszi egészségnapon. Milyen tanulságokkal szolgálnak az ingyenes szűrővizsgálatok?
Több mint háromszáz kerületi lakos jött el a Vörösvári úti rendelőbe, ahol tizenegyféle ingyenes szűrést végeztek, tanácsadással egybekötve. Nem lehet elégszer felhívni a lakosság figyelmét a különböző szűréseknek a fontosságára. Sokan attól félve nem mennek orvoshoz, hátha találnak valamit, inkább homokba dugják a fejüket. Holott pontosan azért vannak a szűrések, hogy ha találnak valamit, akkor arra felhívják a figyelmet, gyógykezelésre irányítják, illetve ki tudják zárni az esetleges betegségek jelenlétét. Ha csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már éreznek valamit, amikor valamilyen tünet jelentkezik, akkor sajnos általában már késő. Ez leginkább a daganatos betegségekre érvényes, amelyeket már igen hamar ki lehet mutatni szűrésekkel, és nagy részüket kezelni, meggyógyítani is lehet. Mire a daganatos betegségnél érez valamit az ember, már van valamilyen tünete, az általában már túlhaladott, hiszen panaszt okoz. Az egyik leggyakoribb betegség a vastagbélrák Magyarországon, évente több mint 11 ezer betegnél fedezik fel, és a nagy részük túlhaladott. Pedig a vastagbélrák esetében 12-15 év telik el addig, amíg áttétet ad. Ennyi idő alatt nagyon jól meg lehet „fogni”, és megfelelően lehet kezelni.
Hogyan érintették a szakrendelőt a járvány előző hullámai?
Míg 2019-ben naponta átlagosan 2000–2200 beteget láttunk el, a múlt évben, a pandémia alatt csak 300–500 beteget, és még most is érezhető a csökkenés a két évvel ezelőtti betegforgalomhoz képest. A krónikus betegek többsége telefonon is fel tudja íratni a recepteket, így nem feltétlenül kell személyesen megjelenniük a rendeléseken. Egyes szakterületeken jól működnek a telefonos konzultációk, a páciensek egy részét ily módon is ki lehet szűrni, illetve más szakrendelésre irányítani. De természetesen minden betegnél történhet olyan változás, amit ő nem vesz észre, ezért szükségesek az időnkénti felülvizsgálatok, a személyes orvos-beteg találkozások. Előfordul az is, hogy egy-egy beteg már kész „diagnózissal” érkezik, mert elhiszi, amit valamelyik kétes hitelességű internetes oldalon olvasott, és olykor igencsak nehéz meggyőzni az ellenkezőjéről.
Milyen fontosabb fejlesztések valósultak meg az elmúlt években az intézményben?
Az Egészséges Budapest Program keretén belül elkezdődött a Csobánka téri rendelő felújítása, energetikai korszerűsítése, ezen felül mindhárom telephelyünkön, összességében csaknem 400 millió forintból sikerült beszerezni új műszereket, eszközöket, amelyek segítségével magasabb szintű betegellátást tudunk biztosítani. A Vörösvári úton és a Csobánka téren is új ultrahang-készüléket kapott a kardiológia, a röntgen, az urológia és a nőgyógyászat. Új endoszkópos tornyot szereztünk be a gasztroenterológiára, új berendezések érkeztek a fizikoterápiára, és rövidesen új fogászati széket kap a szájsebészet. A napokban érkezik a szemészetre egy OTC – optikai koherencia tomográfiás – készülék, amely igen nagy segítség lesz a gyors diagnózisok felállításában, a betegeket nem kell más intézményekbe küldeni. De nincs olyan osztály, amelyik ne kapott volna valamilyen, a holnap színvonalát mutató készüléket.
Miként próbálják meg növelni a betegellátás színvonalát?
Gyakorlatilag folyamatosan próbálunk orvosokat és asszisztenseket felvenni azokra az osztályokra, ahol kevés van belőlük. Ez rendkívül nehéz feladat, hiszen bizonyos orvosok eleve a hét minden munkanapján más-más intézményben dolgoznak. Egyes szakterületeken pedig szinte lehetetlen orvost találni, mert átmentek a magánszférába, ahol ötször-tízszer annyit kereshetnek, mint egy szakrendelőben. A szakdolgozókat általában úgy próbálja meg felvenni az ápolási igazgató, hogy több szakterületen is legyen tapasztalatuk, és tudják helyettesíteni egymást a különböző osztályokon. A betegellátás színvonalának növeléséhez természetesen nélkülözhetetlen az egészségügyi műszerpark folyamatos fejlesztése. Egyik alapelvünk, hogy amennyire csak lehet, végleges ellátást kapjanak a betegek a szakrendelőben, és csak azok kerüljenek kórházba, akiket ott kell ellátni. Nem szükséges például azért befeküdni két hétig, hogy beállítsák a vércukorszintet, amit egy diabetológiai rendelésen is be lehet állítani. Azokat kell csak kórházba küldenünk, akiknek annyira ingadozik a vércukorszintjük, hogy speciális vizsgálatok szükségesek a beállításhoz.
Az egyes szakrendeléseken nőtt vagy csökkent az előjegyzési, várakozási idő a vizsgálatokra az elmúlt időszakban?
Honlapunkon van lehetőség előjegyzésre, szakterületenként változóan általában egy–három hónappal előre tudnak időpontot foglalni a rendelésekre a lakosok. Ez mindig attól függ, hogy az egyes szakrendeléseken mennyi idő alatt tud ellátni az orvos egy beteget óránként, ezért más-más az előjegyzési szám. Bizonyos rendeléseken 10-15 perc alatt el lehet végezni a vizsgálatokat, de akad olyan is, ahol akár 50 percig is tarthat. Egy szakrendelésen egy óra alatt átlagosan négy előjegyzett beteget tudnak fogadni, s mellettük időt kell hagyni azokra a betegekre is, akik soron kívüli, gyors ellátásra szorulnak. Nagyon fontos felhívni a figyelmet arra, hogy ha lefoglalnak maguknak egy időpontot, akkor lehetőleg jelenjenek is meg a szakrendelőben. Ha valamilyen oknál fogva mégsem tudnak eljönni, akkor mindenképpen jelezzék azt telefonon vagy a honlapon az előjegyzés lemondásánál, így lehetősége nyílik más betegnek jelentkezni. Múlt héten például volt olyan nap, hogy az előjegyzett 515 betegből 168-an nem jelentek meg. Ez nagyon magas szám, ők ilyenkor másoknak az idejét foglalják el. A várólisták csökkentéséhez nélkülözhetetlen a betegek felelősségteljes hozzáállása.
Fotó: Patek Andrea
