Mint az köztudott, a főváros hamarosan megkezdi a római-parti mobilgát építését. Közeli “szomszédunkban”, Szentendrén már nagyban zajlanak a védmű kialakításának munkálatai. Kíváncsiak voltunk, vajon ott mit tapasztaltak? Milyen problémákkal szembesültek? Milyen érvek és ellenérvek mentén tudják kivitelezni a nélkülözhetetlennek tűnő gátépítést? A kérdésekre szentendrei önkormányzat kommunikációs referense válaszol.
– Miért vált szükségessé mobilgát létesítése a szentendrei Duna-szakaszon?
– A jelenlegi töltés 1965-ben, rohamtempóban épült. Az elmúlt évtized két nagy árvize (2002-ben és 2006-ban – a szerk.) miatt a közel ötvenéves töltés mára teljesen elveszítette védképességét, nem alkalmas egy hasonló áradás biztonságos elvezetésére. Miután Szentendre önállóan védekezik az árvíz ellen, szükségszerű, sőt elengedhetetlen a jelenlegi gát cseréje.
– Milyen tapasztalatok győzték meg a szakembereket arról: érdemes kivitelezni egy ilyen volumenű beruházást?
– A mobil árvízvédelmi fal Európa-szerte bevált megoldás, és amint az a részletes megvalósíthatósági tanulmányból is kiolvasható, a legköltséghatékonyabb. A szakemberek, valamint a képviselők több külföldön működő rendszert tanulmányoztak, mielőtt a pályázatot erre a megoldásra adták be. A felmerült lehetőségek közül esztétikai és pénzügyi szempontok alapján egyaránt ez volt a legmegfelelőbb. A projekt egyébként száz százalékban uniós támogatással valósul meg.
– A lakosok hogyan fogadták a védmű-építésről szóló elképzelést? Most, hogy már zajlanak a munkálatok, döntően milyen vélemény alakult ki a városban?
– A 2002-ben és 2006-ban tapasztalt árvizeknél a lakosság, a diákoktól a nyugdíjasokig mindenki egy emberként dolgozott a gáton, az óváros védelmében. Homokzsákokat pakoltunk, megerősítettük a töltés legveszélyeztetettebb részeit. Abban mindenki egyetért, hogy a jelenlegi gát nem alkalmas feladatának ellátására. Teljesen természetes, hogy egy ilyen mértékű beruházásnál, különösen, hogy Magyarországon egyelőre egyedülálló megoldásról van szó, a lakosság aggódik, vannak bennük kételyek. Ennek ellenére az elmúlt hét hónapban folyamatos lakossági tájékoztatással, többek közt interneten, fórumokon, rendezvényeken, a nyomtatott sajtón, személyes egyeztetéseken, információs központon, televízió és rádióadásokon keresztül, teljesen újszerű kommunikációs megoldásokkal elértük, hogy az érintett területeken élők és dolgozók már többségében támogatják a beruházást. Legfőbb célunk, hogy mindenkit megnyugtassunk, minden kérdésre a lehető leghamarabb kielégítő választ adjunk. Külön figyelmet fordítunk a fiatalokra, akiknek a szóban forgó terület kiemelt közösségi találkozóhelye. Csak akkor várhatjuk el a lakosság támogatását, ha a beruházás minden egyes lépéséről könnyen, gyorsan tájékozódhatnak.
– A negatívumok közt szerepelt, hogy több fát ki kellett vágni az érintett területen. Mivel sikerült megnyugtatni a kedélyeket?
– Az építkezés cserje és bokorirtással kezdődött, miután törvényi előírás, hogy árterületen nem lehet növényzet, a szivárgás, valamint a hordalék torlódása miatt. Az említett fakivágás a mobil árvízvédelmi fal szakaszán történt, miután az augusztus eleji hatalmas viharban láthatóvá vált, hogy a fák korhadtak, szuvasak, életveszélyesek. Az egyiket a vihar a törzsében kettétörte, és csak a szerencsén múlott, hogy sem személyi sérülés, sem anyagi kár nem történt. A töltésről kivágott öt fa helyett két és fél kilométeren több mint nyolcvan fát telepíttettünk, tehát a zöldterület nem vész el, sőt fokozottan figyelünk a megfelelő közösségi tér és zöldterület kialakítására.
– Mi látszik majd a mobilgátból, ha arra sétálunk? Illetve milyen más egyéb környezetrendezést terveztek a létesítmény környékén?
– Árvízmentes időszakban a mobil árvízvédelmi falból semmi sem látszik, kizárólag a talajban lévő, úgynevezett tartófészkek, amelyekbe árvízi védekezés esetén a tartó oszlopok illeszkednek. A korzó alsó részén szervizút létesül, mely sétálgatásra, kerékpározásra is alkalmas lesz. A jelenlegi töltés helyén, a mostani úttest szintjén a gyöngykavicsos sétányt újralétesítik, fatelepítések, zöldterület kialakítás, valamint padok kihelyezése, díszvilágítás és egyéb tereprendezés várható. A célunk, hogy a Duna-korzó a lakossági, a turisztikai és a biztonságtechnikai elvárásoknak egyaránt, teljes mértékben megfeleljen.
