Ma arról a mintegy 800 ezer magyar honfitársunkról emlékezünk meg, akiket 1944 őszétől kezdve hadifogolyként vagy internáltként a Szovjetunióba hurcoltak több éves kényszermunkára, vagy a magyar hatóságok hathatós közreműködésével koholt vádak alapján 5-25 évre száműztek a Gulag rabtelepeire.
A Szovjetunióba hurcolt ártatlan magyar emberek közül több százezren soha nem tértek haza, jeltelen sírban nyugszanak. A kényszermunkatáborok, rabtelepek iszonyatos körülményei, a kegyetlen bánásmód követeltek emberéleteket, és a túlélőknek is mérhetetlen szenvedést okoztak.
„Te pedig csak túrd a földet, és fogadd el, amit adnak”
Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin Nobel-díjas orosz író, aki maga is megjárta a börtönök és táborok poklát, az Ivan Gyenyiszovics egy napja című regényében így emlékezik vissza:
„A kopár sztyeppen fütyörész a szél – nyáron tikkasztó, télen fagyasztó. Ezen a sztyeppen még soha nem nőtt semmi, de különösen nem a szögesdrót mögött. Itt gabona csak pékségben terem, és csak a raktárban hullámzik a rozs. Így akárhogy is töröd a derekad a munkában, még ha hasra fekszel, akkor sem kaparhatsz ki ebből a földből több ennivalót; annál többet sehogy sem kapsz, mint amennyit a parancsnok előír neked. De a szakácsok meg a különböző „segítők” meg a „lógósok” miatt még annyit sem kapsz. Lopnak itt a konyhán, lopnak a zónában, de előzőleg lopkodnak ebből a raktárban is. S akik lopnak, azok sohase fogják meg a csákány nyelét, te pedig csak túrd a földet, és fogadd el, amit adnak. S lehetőleg minél gyorsabban tűnj el az ablaktól. Aki bírja, marja.”
A kegyelet és a tisztelet koszorúja
Mi itt, Óbuda-Békásmegyeren szintén kötelességünknek érezzük emlékezni és emlékeztetni az ártatlan magyar áldozatok százezreinek sorsára. Gyermekeinknek időről-időre elmeséljük, az orosz kényuralom és megszállás hogyan nyomorította meg és ölte meg honfitársainkat.
És évről évre felkeressük a harmadik kerületi A szovjet megszállás áldozatainak emlékművét, hogy fejet hajtva tisztelegjünk az ismert és ismeretlen odaveszett férfiak és nők emléke előtt. Ebben az évben sincs ez másként, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat és a kerületi közösség nevében Burján Ferenc általános alpolgármester helyezi el az Árpád fejedelem úti obeliszknél a kegyelet és a tisztelet koszorúját.
