Légy víg, mint én. Hisz senki se veheti el tőlünk azt,
ami egyedül a miénk: az emlékeinket.
(Krúdy Gyula)
A Krúdy Gyula Irodalmi Kör 1982. október 25-én alakult Óbudán a Zichy kastélyban 13 lelkes író, költő, irodalomtörténész kezdeményezésével, akik célul tűzték ki Krúdy életművének megismertetését és népszerűsítését, valamit a tagjaik irodalmi tevékenységének és publikációnak elősegítését, és irodalmi rendezvények szervezését.
A Krúdy Gyula Irodalmi Kör októberi rendezvényén a névadó születésének (1878. október 21.) 139. évfordulója alkalmából megkoszorúzták a Khéli Vendéglőben található Krúdy emlékfalat, valamint kitüntetéseket és okleveleket adtak át a színvonalas irodalmi estet megelőzően.
A Kör elnöksége Arany Krúdy Emlékérem kitüntetést adományozott Bús Balázsnak az egyesület többéves támogatásáért. A polgármester köszöntő beszédében hangsúlyozta a író és Óbuda kapcsolatát. „Számos jelét adta az elmúlt évtizedekben Óbuda, hogy Krúdy Gyulát kiemelt hely illeti meg városrészünkben. Nem csupán a nagytermészetű embert, az ízek és szerelmek feltétlen barátját, még csak nem is kizárólag a magasan jegyzett írót. Krúdy ugyanis elválaszthatatlan az általa megálmodott, és Szindbád alakja által megteremtett világtól, melyben titkon magunk is jelen vagyunk. Érezzük majd’ száz évnyi távolságból is a vendégfogadók atmoszféráját, halljuk a postakocsik érkezését jelző kürtszót a hólepte kis hegyi falu határában. Látomásos világa olvasmányélményeink révén szinte magától életre kel. Az előbb említett citátum is erre utal, hisz ezekre a soha nem volt, mégis az író történetei által átélhető históriákra szívesen emlékezünk, s mi tagadás, általa magunk is mindenre képes, vidám fiatalokká változunk.”
Nemrég jelent meg a Krúdy Irodalmi Kör VI. antológiája benne közel 70 alkotó prózájával, versével, festményével, fotójával és kisplasztikájával. A Három és fél évtized című kötetből a polgármester az 1924-ben született Antalfy István versével köszöntötte a Kör elnökségét és tagjait, méltatta alkotó és közösségépítő munkájukat.
Zenél az élet
Az ifjúkor derűje él szívemben.
Boldog és vidám vagyok.
Az élet hív, mesél…
S ha nem is megy minden simán,
szép lehet az élet sorja,
van tavasz, szépség, s a sors az
embert bárhová sodorja,
mindenhol van napfény, vigasz.(Antalfy István)
