A lakásszellőztetés biztosítja ugyanis a friss levegőt, ami által kevésbé leszünk fáradékonyak, ki tudjuk magunkat pihenni, és nő a koncentrációképességünk.
A fűtési szezonban általában kevesebbet nyitunk ablakot, ezért a lakás levegőjében felhalmozódik a vízpára, ami a lehűlt falakon és ablakokon lecsapódik. A rövid, pár perces szellőztetés alatt azonban ez a párás, szennyezett meleg levegő kitódul a lakásból, és helyére friss, tiszta levegő áramlik be.
A helyiségek optimális páratartalma pedig megakadályozhatja a súlyos légúti megbetegedésekért felelős penész kialakulását, amely akár asztmát vagy allergiát is okozhat.
A gyengén szellőztetett helyiségekben a szén-dioxid koncentrációja általában magasabb az ajánlott értéknél. Ugyan egészségkárosító hatása ennek csak igen magas koncentráció esetén van, mégis rontja a belső térben tartózkodók közérzetét, koncentrálóképességét.
Az elégtelen légcsere következtében a szén-dioxid mellett a belső térből származó egyéb légszennyező anyagok mennyisége is feldúsulhat. A használati és berendezési tárgyakból, építőanyagokból, illetve a lakásokban végzett tevékenységeinkből (főzés, fűtés, festés, dohányzás) rengeteg veszélyes anyag kerülhet a levegőbe. Ezek többségének egészségkárosító hatásuk lehet, ezért is fontos a rendszeres és alapos szellőztetés.
