A források a felszín alatt található vizek (talajvizek, rétegvizek, karsztvizek) rendszerint természetes felszínre törései, melyek lehetnek állandóak vagy időszakos jellegűek. A Pilisi Parkerdő Zrt. az erdőterületein lévő állandó forrásokhoz a víz hasznosítása érdekében számos úgynevezett forrásfoglalást épített; a Pilisben és a Visegrádi-hegységben fakadó 143 forrásból 79-et alakítottak ki ilyen módon, melyek többségéből időszakosan vagy folyamatosan folyik a víz.
A felszínre bukkanó víz foglalatba helyezése védi a vízfolyást mint víztani és természetvédelmi értéket, egyúttal a túrázók, kirándulók számára elérhetőbbé is teszi azt. Az Országos Kéktúra nyomvonalának felújítása során a Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársai a kiépített forrásokat pihenő- és tűzrakóhelyekkel vették körül, így nagy részük mára alkalmassá vált arra, hogy a természetjárók túrájuk állomáshelyeiként gondoljanak rájuk.
A forrásokról
A Pilisben és a Visegrádi-hegységben található kiépített, bővizű források vízminőségét a Pilisi Parkerdő Zrt. általában évente bevizsgáltatja. Fontos tudni azonban, hogy a forrásvíz minősége a vízhozamtól, évszaktól függően változhat, ezért nagyon fontos, hogy a bevizsgálás eredményeitől függetlenül a források vizét mindenki csak saját felelősségére fogyaszthatja! A stabil vízhozammal rendelkező kiépített források vízminősége – amilyen például a visegrádi Apátkúti-völgyben található Kaán Károly-forrás – nagy valószínűséggel egész évben fogyasztásra alkalmas.
A gyalogos természetjárók számára a források korlátlanul rendelkezésre állnak. Kezet moshatunk, a túra közben kiürült kulacsunkat megtölthetjük. Ha otthoni fogyasztásra szeretnénk vizet vinni, akkor az erdőterületre személygépkocsival való behajtáshoz úthasználati engedély kiváltása szükséges. Ezeket a Pilisi Parkerdő Zrt. illetékes erdészetei, illetve a zrt. központja adja ki.
Forrásnevek és legendák
A Pilis és a Visegrádi-hegység forrásainak legtöbben csak töredékét ismerik, holott a közismert Lajos-forrás mellett olyan figyelemre méltó nevű források is várnak a túrázókra, mint az Asszonyfej-forrás, a Leány-kút, a Hideglelős-forrás, az Urak Asztala-forrás, a Hétvályús-forrás vagy az Édeslyuk kunyhó forrása. Mivel a források az emberiség korai szakaszában is fontos víznyerőhelyet biztosítottak, számos legenda, mítosz vagy monda kapcsolódik hozzájuk. Egyes helyek tradicionális zarándokhellyé váltak, mint például a dömösi Kaintz-forrás mellett lévő Szentfa-kápolna, a pilisszentkereszti Szent-kutat pedig korábban az egész környező vidék csodatevő helyként ismerte, mivel többen is bámulatos módon meggyógyultak vízétől. A forrás zarándokhellyé vált, felette kis kápolnát emeltek. Jellemző, hogy a középkori kolostorok források közelébe települtek, ezek romjai ma is láthatók. Ilyen például a pilisszentkereszti ciszterci, vagy a pilisszentléleki és a budaszentlőrinci pálos kolostorrom.
A források természeti értékét a vízminőség, a körülöttük vagy bennük élő élővilág, vagy kultúrtörténeti értékük jelenti. Hazánkban a természetvédelmi törvény értelmében minden forrás védett.
