Választási információk
Kezdőlap Hirdetmények Budapest III. kerület Kolostor u. 14/b. sz. 16111/5 hrsz alatti ingatlanon kétlakásos lakóépület és támfalak

Budapest III. kerület Kolostor u. 14/b. sz. 16111/5 hrsz alatti ingatlanon kétlakásos lakóépület és támfalak

KÖZHÍRRÉ TÉTEL

 

Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Elsőfokú Építési Hatósága

az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 10.§ (4) bekezdés h) pontja, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 88.§ alapján

ezúton tájékoztatja az alábbi érintetteket, azaz a:

 

Budapest III. kerület Toboz u. 16109/1/R, 16109/1/K, 16109/1/I és 16109/1/J hrsz. alatti ingatlan azon tulajdonosait, akik a I/603/6/2019. számú függő hatályú döntést átvették,

 

hogy a Budapest III. kerület Kolostor u. 14/b. sz. 16111/5 hrsz alatti ingatlanon kétlakásos lakóépület és támfalak építésére vonatkozóan,

a 2019. április 29-én kelt I/603/18/2019. számú határozatával döntést hozott.

 

A döntés jelentős számú ügyfelet érint. Az értesítettek – érintettségük megfelelő igazolása mellett (vagy meghatalmazottjuk által) – az Építési Hatósági Osztályon, 1033 Budapest, Fő tér 1. sz. az I. emelet 7. szobában az ügyiratba betekinthetnek. (Ügyfélfogadási rend:     hétfő 1400-1800, szerda 800-1630, csütörtök 800-1300)

 

A döntés rendelkező része:

 

HATÁROZAT

 

Nagy Éva és Ganzenmüller Akira (1143 Budapest, Tábornok u. 3. sz.) képviseletében eljáró Földes László meghatalmazott által benyújtott kérelmére a Budapest, III. kerület Kolostor u. 14/b. sz. 16111/5 hrsz alatti ingatlanon kétlakásos lakóépület és támfalak építésére az

 

építési engedélyt a következő kikötésekkel megadom:

 

A közterületen folytatni kívánt munkák elvégzéséhez előzetesen engedélyt kell kérni.

 

I/603/6/2019. számú, 2019. április 02-án kelt függő hatályú határozatom nem lép hatályba.

 

  1. A Lipowsky Rudolf okleveles építőmérnök (GT-1/01-0186) által készített talajvizsgálati jelentés, valamint az Bach Gabriella felelős statikus tervező (T-T-13/3936) által készített statikai engedélyezési dokumentációban foglaltakat szigorúan be kell tartani!
  2. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdése alapján az építési munkaterület átadásával egyidejűleg meg kell nyitni az építési naplót. Az építési naplót elektronikusan, az OÉNY elektronikus napló alkalmazási felületén keresztül az OÉNY üzemeltetője, a Lechner Lajos Tudásközpont Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Informatikai Nonprofit Kft (LLTK) helyezi készenlétbe, az építtető kérelmére.

Az építési főnapló készenlétbe helyezésének vagy megnyitásának elmulasztása esetén építtetőt az építésfelügyeleti hatóság az építésfelügyeleti bírságról szóló 238/2005. (X.25) Korm. rendelet 1. mellékletben meghatározott építésfelügyeleti bírsággal sújthatja.

  1. Felhívom figyelmét, hogy építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenység a 191/2009. (IX.15.) Korm rendelet 1. mellékletében meghatározott tartalmú és részletezettségű kivitelezési dokumentáció alapján végezhető.
  2. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet 22. §-ban, a kivitelezési dokumentációra vonatkozó előírásokat be kell tartani.
  3. Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése szerint: Minden építésügyi hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételi eljáráshoz kötött építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről elektronikus építési naplót kell vezetni.
  4. Az építési tevékenység akkor kezdhető meg, ha az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX.15.) Korm rendelet 24.§.-nak megfelelően az elektronikus építési naplót megnyitották.
  5. Az építési engedély a véglegessé válásának napjától számított három évig hatályos, kivéve, ha
  6. a) a hatályossága alatt az építtető kezdeményezte a hosszabbítást és az építési engedély hatályát az építésügyi hatóság azt a 312/2012. (XI.8.) Kormányrendelet §-ban meghatározottak szerint meghosszabbította, vagy
  7. b) az építési tevékenységet a hatályossága alatt (az építési napló megnyitásával igazoltan) megkezdték és az építési tevékenység megkezdésétől számított öt éven belül az építmény a használatbavételi engedély megadására, a használatbavétel tudomásulvételére alkalmassá válik.

Építtető az építésügyi hatósági engedély hatályának lejárta előtt előterjesztett kérelmében a végleges építési engedély hatályának meghosszabbítását kérheti. Az építésügyi hatóság az engedély hatályát annak lejárta előtt legfeljebb két alkalommal, egy évvel meghosszabbíthatja.

Az építésügyi hatóság az engedély hatályát annak lejárta előtt akkor hosszabbítja meg, ha az engedélyezett építési tevékenységre vonatkozó, az engedély megadásakor hatályos jogszabályok nem változtak meg, vagy megváltoztak, de a jogszabályváltozás az engedélyezett tevékenységet nem érinti, vagy ha érinti, akkor a 312/20012. (XI.8.) Korm. rendelet 52. §-ában foglalt követelmények teljesülnek.

 

A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 19.§ (4) bekezdés ib) pontja alapján az épületnek 2020. december 31-ig rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas állapotban kell lennie, az építésügyi hatóság használatbavételi engedélyével kell rendelkeznie.

A határnapot követően az épületet – energetikai tanúsítvánnyal igazoltan – közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű épületként kell kialakítani.

 

  1. Az építési engedélyt az építtető jogutódja is felhasználhatja, köteles azonban a jogutódlást annak megfelelő igazolása mellett az építésügyi hatóságnak az építkezés megkezdésének, vagy folytatásának megkezdése előtt bejelenteni.
  2. A hőtechnikai szabványban meghatározott követelményeket szigorúan be kell tartani.
  3. Az építési munkaterületen a közterületről jól látható helyen elhelyezett táblán a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5.§ (6) bekezdésében meghatározott adatokat fel kell tüntetni!
  4. Az építési engedélyt és a végleges záradékkal ellátott tervdokumentációt – ellenőrzés céljából – a helyszínen kell tartani!
  5. A kivitelező az építési kivitelezési tevékenység során köteles betartani a környezeti zaj és rezgés elleni védelemre vonatkozó érvényben lévő jogszabályok előírásait. Az építési munka végzése során biztosítani kell, hogy a keletkező környezetterhelés (pl.: építési zaj), igénybevétel a külön jogszabályokban meghatározott és megengedett mértéken belül maradjon.
  6. Az építési munka végzése során biztosítani kell, hogy a keletkező környezetterhelés, igénybevétel a külön jogszabályokban meghatározott és megengedett mértéken belül maradjon.
  7. A kivitelezési tevékenység csak felelős műszaki vezető ellenőrzése mellett folytatható.
  8. Az építtető felelős azért, hogy az építmény, az érintett szomszédos ingatlanok és a közterület rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges járulékos építmények, tereprendezési, csapadék-vízelvezetési, fásítási, parkosítási munkálatok az építménnyel együtt valósuljanak meg.
  9. Az építmény környezetéből az építtetőnek és a kivitelezőnek az építési tevékenység során keletkezett építési hulladékot, maradék építőanyagot és építési segédeszközöket el kell szállíttatnia, a környezetet és a terep felszínét az eredeti, illetve engedélyezett állapotában kell átadnia, a környezetben okozott károkat meg kell szüntetnie.
  10. Az építménybe építési terméket, berendezést, szerkezetet beépíteni csak annak megfelelőség-igazolása mellett lehet.
  11. Az építési munka során folyamatosan gondoskodni kell a közterületek tisztántartásáról, amennyiben ennek nem tesznek eleget, az útügyi hatóság eljárását vonja maga után.
  12. Közterületen építési anyag csak közterület-használati megállapodás alapján tárolható.
  13. Ha az építési munka végzése során természeti érték, építészeti vagy régészeti emlék, illetőleg építménnyel kapcsolatos képzőművészeti alkotás kerül elő, a kivitelező köteles azt az építésügyi hatósághoz, valamint más hatáskörrel rendelkező hatósághoz haladéktalanul bejelenteni, és a lelőhelyet a hatósági intézkedésig érintetlenül hagyni.
  14. Az építési területet a kivitelezés idejére biztonsági okokból körbe kell keríteni.
  15. Az építési engedély polgári jogi igényt nem dönti el.
  16. Az építésügyi hatósági engedély nem mentesíti az építtetőt az építési tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól.
  17. Az építtető építési tevékenységet csak a végleges és végrehajtható építési engedély és az ahhoz tartozó – engedélyezési záradékkal ellátott – építészeti-műszaki dokumentáció alapján, az engedély hatályának időtartama alatt, továbbá a saját felelősségére és veszélyére – a birtokos birtokának megfosztása, vagy birtokának zavarása nélkül – építkezhet. Az építési munkát csak a határozat véglegessé és végrehajthatóvá válása után, az engedélyezési záradékkal ellátott műszaki terv egy példányának kézhezvételét követően szabad elkezdeni.
  18. Az engedélyezett műszaki tervektől való eltéréshez – jogszabályban meghatározott kivétellel – külön előzetes engedélyezés szükséges. Az engedélytől és a tervtől eltérő építés az engedély nélküli építés jogkövetkezményeit vonja maga után.
  19. Építtetőnek az építési tevékenység elkészültét annak befejezésétől számított 15 napon belül írásban be kell jelenteni az építésügyi hatóságnak, és a 312/20012. (XI.8.) Korm. rendelet általa előírt mellékletekkel együtt használatbavételi engedély iránti illetve használatbavétel tudomásulvételére vonatkozó kérelmet kell benyújtani.
  20. A 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet alapján az építési, illetve bontási tevékenység befejezését követően az építtető köteles elkészíteni az építési tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti építési hulladék nyilvántartó lapot, illetve a bontási tevékenység során ténylegesen keletkezett hulladékról az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerinti bontási hulladék nyilvántartó lapot.
  21. A bontási hulladék nyilvántartó lapot, valamint a hulladékot kezelő átvételi igazolását az építtető köteles a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságnak benyújtani. Ennek hiányában a környezetvédelmi hatóság szabálysértési eljárást kezdeményezhet, valamint az adott területre új építési engedélyhez a külön jogszabályban meghatározott szakhatósági hozzájárulást nem adhat.
  22. Felhívom figyelmét, hogy az elkészült épületről a külön jogszabályokban foglaltak szerint energia-tanúsítványt kell kiállítani, valamint épületfeltüntetési vázrajzot kell készíteni. A hőtechnikai szabványban meghatározott követelményeket szigorúan be kell tartani.

 

A BFKH I. Kerületi Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály BP-01/007/00961-2/2019. számú szakhatósági állásfoglalásával az építési engedély kiadásához az alábbi kikötésekkel járult hozzá:

„Óbuda –Békásmegyer Önkormányzat jegyzője 1033 Fő tér 3. (a továbbiakban Engedélyező hatóság) kérelmére Budapest Főváros Kormányhivatala I. Kerületi Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályához (a továbbiakban: BFKH I. Kerületi Hivatala) 2019.03.29.-én érkezett hatósági engedélyezési eljárásban a Budapest III. kerület Kolostor u. 14.b sz. (16111/5 hrsz.) alatti ingatlanon 2 lakásos lakóépület építési engedélye ügyében, az örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást az alábbi kikötésekkel megadom:

 

  1. A kivitelezés földmunkáit csak régészeti megfigyelés mellett lehet végezni. A régészeti megfigyelést 5 nappal korábban elektronikusan be kell jelenteni a hatóságnak, annak elvégzését jegyzőkönyvben kell rögzíteni. (Amennyiben a régészeti megfigyelés során a régészeti dokumentálás régészeti bontómunkát igényel, akkor a régészeti bontómunkát régészeti megfigyelés keretében kell elvégezni. A régészeti bontómunka megkezdését BFKH I. Kerületi Hivatalának, a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Kormány rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) 2. sz. melléklete szerinti tartalommal be kell jelenteni.)
  2. 2. A régészeti megfigyelés során előkerülő objektumok, jelenségek, leletek szakszerű feltárása és dokumentálása elengedhetetlen, így szükség esetén próba (és megelőző) régészeti feltárást kell végezni.
  3. 3. A régészeti szakfeladatok elvégzésére Beruházónak a feltárásra jogosultsággal rendelkező intézménnyel szerződést kell kötnie.
  4. A régészeti szakfeladatok elvégzésére a Budapesti Történeti Múzeum (1250 Budapest, Szent György tér 2. Pf.: 4.) jogosult.
  5. A szakfelügyeletekről szóló jegyzőkönyvet BFKH I. Kerületi Hivatalának meg kell küldeni.

 

Szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, az a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.”

 

A PMKH Bányafelügyeleti Főosztálya PE/V/1180-2/2019. számú szakhatósági állásfoglalásával az építési engedély kiadásához az alábbi kikötéssel járult hozzá:

„A Pest Megyei Kormányhivatal Bányafelügyeleti Főosztálya (a továbbiakban: Bányafelügyelet) a tárgyi építési engedély jóváhagyásához hozzájárul, az alábbi feltétellel:

 

  • A munkagödör kiemelése során geotechnikus tervezői helyszíni művezetés szükséges.

 

A szakhatóság döntése az eljárást befejező döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.”

 

A Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Kabinetvezetőjének I/474-7/2019. számú településképi véleménye:

„Nagy Éva és Ganzmüller Akira (1143 Budapest, Tábornok utca 3.) építtető kérelmére a 1037 Budapest, Kolostor utca 14/b. 16111/5 hrsz. alatti ingatlanon Földes László (1026 Budapest, Nyúl utca 4. kamarai névjegyzék szám: É/1 01-0931) okleveles építészmérnök által 2019. február 21-ei keltezésű, az ÉTDR rendszerbe 2019. március 1. napján feltöltött építési engedélyezési tervdokumentáció szerinti kétlakásos lakóház létesítésére vonatkozó építési tevékenységet a Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Építészeti–műszaki Tervtanácsa 2019. március hó 4. napján kelt 40/2019/TT. (III.04.) ügyiratszámú szakmai álláspontja alapján, településképi szempontból engedélyezésre az alábbi feltételekkel ajánlom:

 

  • Az épületmagassági paraméterek tekintetében a jogszabályi megfelelést igazolni szükséges.
  • Az alaprajzi kialakítást az OTÉK előírásai szerint módosítani szükséges, az illemhely és konyha egybenyitása tekintetében.

 

A 314/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 26/A.§ (8) bekezdése értelmében a településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.”

 

A jogorvoslatra nyitva álló idő alatt az ügyfél – érintettségük igazolása mellett – az engedélyezés tárgyát dokumentáló építészeti műszaki dokumentációba a Budapest III. kerületi Önkormányzat Építési Hatósági Osztályán (1033 Budapest, Fő tér 1. I. emelet) tekinthet be.

Döntésem ellen annak kézhezvételét követő 15 napon belül fellebbezés benyújtásának van helye. A fellebbezést a BFKH Építésügyi és Örökségvédelmi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztályhoz – 1056 Budapest, Váci utca 62-64 – kell címezni, de Hatóságomnál kell benyújtani. A fellebbezés illetékköteles, mértéke 30.000.- Ft.

 

Fellebbezés benyújtására az jogosult, aki az eljárás megindításáról szóló értesítés kézhezvétele után, az érdemi döntés kiadmányozásáig olyan nyilatkozatot tett, hogy az eljárásban ügyfélként kíván részt venni, vagy akit erre vonatkozó külön eljárásban a hatóság ügyfélként elismert.

A fellebbezésben meg kell jelölni azt a konkrét okot, mely miatt a fellebbező a döntést sérelmesnek tartja.

 

Az ügyfél a fellebbezését indokolni köteles, a fellebbezésnek a megtámadott döntéssel tartalmilag összefüggőnek kell lennie és a fellebbezésben csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre lehet hivatkozni.

 

Fellebbezés benyújtására nem jogosult az, aki a döntésről csak tájékoztató jelleggel kap értesítést.

A fellebbezés kizárólag az az ÉTDR rendszeren keresztül nyújtható be a fellebbezési illeték egyidejű megfizetésével. Az illetéket készpénz-átutalási megbízással a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01012107 számú eljárási illeték bevételi számlára kell megfizetni. A befizetést igazoló bankkivonat másolatát a jogorvoslati kérelemhez kell mellékelni. A közlemény rovatban fel kell tüntetni a fellebbezéssel támadott határozat számát.

 

Felhívom az ügyfelek figyelmét, amennyiben a fellebbezés valamelyik szakhatóság szakhatósági állásfoglalásában foglaltakat is érinti, a szakhatóság részére járó igazgatási szolgáltatási díjat is meg kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését az ezt igazoló bankkivonat másolatával kell igazolni, melyet a fellebbezéshez kell mellékelni. A közlemény rovatban az ügy ÉTDR számát és a megtámadott szakhatósági állásfoglalás számát kell feltüntetni.

 

A jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidőn belül az ügyfél az engedélyezés tárgyát képező építészeti-műszaki tervdokumentációt – előzetes időpont egyeztetés után – Hivatalomban az ÉTDR rendszeren keresztül tekintheti meg.

Az, aki korábban ügyfélként történő bejelentkezését elmulasztotta a mulasztás okának megjelölésével és igazolásával 3.000.- Ft – azaz: háromezer forint – illetékkel ellátott igazolási kérelmet terjeszthet elő. A határidő elmulasztása esetén pótolni kell az elmulasztott cselekményt, ügyféli bejelentkezést is, ha ennek indokai fennállnak.

 

 

A döntés indoklási részének kivonata:

 

INDOKOLÁS

 

Nagy Éva és Ganzenmüller Akira (1143 Budapest, Tábornok u. 3. sz.) képviseletében eljáró Földes László meghatalmazott az ÉTDR rendszeren kérelmet nyújtott be Hatóságomhoz, melyben a Budapest III. kerület Kolostor u. 14/b. sz. 16111/5 hrsz alatti ingatlanon kétlakásos lakóépület építésére kért építési engedélyt. Ez ügyben I/603/2019. ügyiratszámon 2019. március 27. napján, 201900011764 ÉTDR azonosítóval eljárást indítottam.

Tárgyi ingatlan az ÓBÉSZ alapján az Lk-2/SZ-N1 jelű építési övezetbe tartozik.

 

A benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció alapján a rendeltetésszerű használathoz szükséges gépkocsi elhelyezése az építési szabályoknak megfelelően az épületen belül pinceszinten, azaz telken belül biztosított.

 

Felhívom az ÉRTESÜLTEK figyelmét, hogy az értesült listában a „Tájékoztatásul” címszó alatt lévő értesített az elsőfokú eljárás során nyilatkozatot nem tett és kérelmet sem nyújtott be, ezért a 312/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 10.§ (4) bekezdés h) pontja alapján ügyféli jogait nem gyakorolhatja, így ezen döntés ellen jogorvoslati lehetőségével sem élhet.

 

Hatóságom az ügyféli kör megállapítása során a tárgyi ingatlan tulajdonosain kívül, a tárgyi ingatlannal közvetlenül szomszédos ingatlan azon tulajdonosait vonta be az eljárásba, akiket az ügy közvetlenül érint – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Akr.) 89.§ (4) bekezdés alapján.

 

Az ügyféli kör, illetve az ügyféli jog megállapítása az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 4.§, valamint 10.§ (3) és (5) bekezdés alapján történt.

Ügyfélként értesítem az építtetőt meghatalmazottja útján, valamint a szomszédos ingatlan azon tulajdonosait, akiknek a függő hatályú döntés átvétele nem igazolt.

 

Ákr. 80. § [Közhírré tétel]

(1) Ha az ügyfelek köre pontosan nem megállapítható, vagy ha törvény vagy kormányrendelet azt előírja, a hatóság a döntéséről készült közleményt közhírré teszi. A közlemény – a 88. § (2) bekezdés a)-d) pontjában foglaltakon túl – tartalmazza

  1. a) a döntés rendelkező részét és indokolásának kivonatát, valamint
  2. b) azt a figyelemfelhívást, hogy a döntés a hatóságnál megtekinthető.

(2) A közleményt a hatóság a hirdetőtábláján, valamint a honlapján helyezi el.

(3) A hatóság közhírré teszi azt a véglegessé vált vagy azonnal végrehajthatóvá nyilvánított döntést,

  1. a) amelyet közérdekű keresettel lehet megtámadni,
  2. b) amelyet személyek széles vagy pontosan meg nem határozható köre számára életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet megelőzése, elhárítása vagy káros következményeinek enyhítése érdekében hozott, vagy
  3. c) amelyet a közbiztonság fenntartása érdekében vagy fontos közrendvédelmi, környezet- vagy természetvédelmi okból hozott.

(4) A hatóság közhírré teszi azt a véglegessé vált vagy azonnal végrehajthatóvá nyilvánított határozatot, amelyet több mint ötven ügyfél részvételével zajló eljárásban hozott.

 

 

Ezen közhírré tétel kifüggesztésének napja: 2019. május 03.

Ezen közhírré tétel levételének napja: 2019. május 17.