A Fővárosi Közgyűlés még április 29-én döntött arról, hogy a III. kerületben a korábban Jégtörő elnevezésű utcát Budapest Angyalára emlékezve Ángel Sanz-Briz útra nevezi át, amelyre Tarlós István Budapest főpolgármestere emlékeztetett. Ünnepi beszédében kiemelte: hetvenegy évvel ezelőtt, 1944 nyarán bontakozott ki a vészkorszak történetének legnagyobb embermentési akciója. A budapesti zsidó közösség megmentésére a háború utolsó hónapjaiban számos semleges ország diplomatája tett komoly erőfeszítéseket. Ángel Sanz-Briz neve talán ismeretlenül csenghet némely magyar fülében, pedig a spanyol diplomata, lelkiismerete által vezérelve szintén aktívan részt vett üldözött embertársaink életének megmentésében” – mutatott rá. Budapest Angyalának is mondták, ezt keresztneve után kapta, ám valójában a hírnevet tetteivel érdemelte ki – tette hozzá.
A városvezető Sanz-Briz tetteit méltatva kijelentette, több mint hetven évvel a vészkorszak után nekünk, későbbi generációknak kötelességünk méltó módon megemlékezni mindenkiről, aki akkor jót tett Budapestért, a budapestiekért, és az egész országért.
A vészkorszak áldozatai, túlélői és az embermentők emlékének ápolása azt üzeni: létezik jó és rossz, igazság és hazugság, bűn és erény – ezt már Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke mondta az emlékmű avatásán pénteken.
Gulyás Gergely megjegyezte: “Magyarország fejet hajt e kiváló diplomata emléke előtt és örökre hálás Ángel Sanz Briznek a kötelességen túllépő, emberfeletti tevékenységéért, és személyén keresztül tisztelettel adózunk Spanyolországnak és polgárainak a honfitársuk által megmentett magyar életekért”.
Dr. Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség Kiemelt Társadalmi Ügyekért Felelős helyettes államtitkára – a szovjet gulág táborok egyik leghíresebb túlélőjét, Alexander Szolzsenyicint idézve – hangsúlyozta: „A jót és a rosszat elválasztó vékony határ nem az egyes emberek vagy nemzetek között feszül, hanem ott húzódik, minden ember szívében.” 
Éppen ezért fontos, hogy legyen erőnk újra és újra jól dönteni, az életet szolgálni.
Az emlékmű leleplezése előtt Ignacio Ybánez spanyol külügyi államtitkár felidézte, hogy Madridban tavaly decemberben neveztek el utcát a diplomatáról – majd hozzátette, hogy hazája egyre nagyobb felelősséget érez, hogy megismertesse az embermentők tetteit és a holokauszt emlékét.
A diplomata fia, Juan Carlos Sanz Briz – aki több rokonával érkezett az eseményre – azt hangsúlyozta: apja sosem felejtette el a Budapesten történteket. Úgy emlékezett, hogy amit itt tett, az volt élete legnagyobb emberi és szakmai vívmánya, ezért azonban sosem várt elismerést vagy hálát. “A tény, hogy a sors lehetőséget adott neki, hogy annyi ártatlan ember életét megmentse, elegendő volt számára”.
Ángel Sanz-Briz, a „budapesti angyal” (Zaragoza, 1910. szeptember 28. – Róma, 1980. június 10.) spanyol diplomata, aki a második világháború alatt ügyvivőként szolgált Budapesten. A nyilvánosságra hozott spanyol diplomáciai iratok tanúsága szerint Sanz-Briz tájékoztatta Franco tábornokot a holokauszt létezéséről. 1944-ben, „hivatalosan” Franco kormányától függetlenül, saját elhatározásból segített több mint 5000 magyar zsidót azzal, hogy számukra spanyol útlevelet biztosított, és így megmentette őket a holokauszttól. A mentéshez saját vagyonát is felhasználta, amivel a náci helytartót vesztegette meg. Befolyását és kapcsolatait kihasználva hajtotta végre mentőakcióját. E tevékenységéért megkapta a Világ Igaza elismerést.
Az ünnepségen részt vett Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere is.
