A 2002 óta tartó hosszú folyamat lezárásaként újra áll a Zichy család által az ezernyolcszázas évek elején létrehozott Szent Flórián szoboregyüttes. Ünnepélyes keretek között Székely János esztergom-budapesti segédpüspök szentelte újra az emlékművet. Az eseményen megjelent Tarlós István főpolgármester, Varga Mihály tárca nélküli miniszter, Bús Balázs polgármester, Menczer Erzsébet, a kerület országgyűlési képviselője, valamint az egyházak, pártok és civil szervezetek prominensei.
Köszöntőjében Bús Balázs, a III. kerület polgármestere a három kőalak: Szent Flórián, Borromeo Szent Károly és Néri Szent Fülöp közbenjárását kérte Óbuda-Békásmegyer lakóira:
„Szent Flórián a római katona óvja meg Óbudát a tűzvésztől és árvíztől. Kőalakja őrködjön a város felett, s emlékeztessen bennünket városrészünk kétezer éves dicső múltjára.
Borromeo Szent Károly élete példája intsen bennünket, közhatalmat gyakorlókat, mértékletességre és a hivatásunk iránti alázat megtartására. Közbenjárása tartsa távol otthonainktól a betegségeket és járványokat.
Néri Szent Fülöp hárítsa el tőlünk a természeti csapások veszedelmét. Derűs humanizmusa legyen velünk, és idézze emlékezetünkbe, hogy akkor járunk a helyes úton, ha az emberi elesettség és szenvedés láttán segítő kart nyújtunk felebarátaink felé.”
Állhatatosság, becsület, segítségnyújtás. Ezeket az értékeket jelképezi Szent Flórián alakja – kezdte beszédét Tarlós István főpolgármester. Általa példát adunk a ma emberének- tette hozzá. Ismertette Szent Flórián életútját, majd felidézte a Zichy Miklós gróf nevéhez kötődő, Bebó Károly szobrászművész alkotta szoborcsoport felállításának történetét. Az alakok eredetileg különálló alkotások voltak, 1763-ra készültek el, és csak a XIX. század elején helyezték egymás mellé azokat a Vörösvári út, Szentendrei út, Tavasz utca, Pacsirta utca körzetében. „A kommunista ideológia uralomra kerülése idején, amikor a szenteket nem túlzóan tisztelték, sőt még jelképeiket is üldözték, a szoborcsoport a Budapesti Történeti Múzeum raktárába került.” Az önkormányzat és a német kisebbség civiljei összefogásának tanúságaként kerülhetett újra köztérre a fogadalmi oltár néven is ismert szoboregyüttes.
A restaurálást 2002-ben kezdeményezte a Braunhaxler, Német Hagyományokat Ápoló Egyesület, az újraszentelésre mintegy 300 érdeklődő jelenlétében került sor.
