„A nemzeti emlékezet fordulópontjaihoz fűződő viszony alapozza meg közéletünk épp aktuális értékítéleteit. Június negyedike trianoni tragédiája 2010-ben, a nemzeti összetartozás törvénybe foglalásával nyert új értelmet. A parlamenti többség e jogszabály megalkotásával húzott éles választóvonalat múlt és jövő közé, és új korszakot nyitott a határokon kívül élő magyarokat érintő viszonyrendszerben” – kezdte ünnepi beszédét Puskás Péter a csillaghegyi Országzászlónál tartott megemlékezésen. Az emléknap alkalmából tanúságot tehetünk a magyarság összetartozása mellett, a határokon átívelő kulturális gyökerek, a közös nyelv és nemzeti érzés egysége segítségével.
Az alpolgármester emlékeztetett: „Hagyományaink ápolása és a nemzeti összetartozás érzése évszázadok óta generációkon átívelő örökségünk, ez adja ma is a magyarság megmaradásának erejét. Választásaink nem születhetnek külső befolyás hatására, saját döntéseinkért mindannyian egyenként szavatolunk.”
Puskás Péter azzal zárta beszédét, hogy azt reméli, hogy az eltelt közel 100 év már begyógyította a sebeket, és már megengedhetjük magunknak a reális történelemszemlélet „luxusát”. A gyásznap így fordulhat át az újrakezdés esélyének ünnepére.
A csillaghegyi Petőfi téren 1941-ben emelték az első országzászlót. Ezt az emlékművet a II. világháború után lerombolták, helyén vörös csillagos emlékmű állt a szocializmus idején. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata a Csillaghegyi Polgári Kör kezdeményezésére 2012-ben újjáépíttette az emlékhelyet.
Az ünnepi beszéd után a Csillaghegyi Polgári Kör tagjai szavalták el Ábrányi Emil és Reményik Sándor egy-egy versét, majd a megjelentek koszorúkat helyeztek el az Országzászlónál, amelyek nem csak az emlékezés, hanem a Nemzet egésze előtti tiszteletadás virágai is.
