Óbudán már a 18. század elejétől kialakult egy újkori zsidó közösség, amit héberül Ofen Jásán-nak hívtak. A 18. század utolsó harmadára Óbuda lett a korabeli Magyarország egyik legnépesebb és gazdasági értelemben legerősebb zsidó közössége – mondta köszöntő beszédében Felbermann Judit, az Óbudai Múzeum igazgatóhelyettese. A rövid ismertetőben kifejtette, hogy Magyarországon az újkori gyülekezetek általában földesúri birtokokon születtek, mivel a szabad királyi városok többségében nem telepedhettek le zsidó lakosok. Óbuda esetében a Zichy-család szívesen és oltalompénz ellenében befogadta őket, így a zsidóság földesúri védnökség alatt élhetett, cserébe Óbudát bekapcsolták a kereskedelmi hálózatba. A 18. század elejétől így kialakult az újkori zsidó közösség Óbudán, amit héberül Ofen Jásán-nak hívtak. A korabeli Magyarországon itt élt a legnépesebb és gazdaságilag legerősebb zsidó közössége.
Ennek a közösségnek mutatja be a kiállítás a vallási ünnepeit, hétköznapjait és kialakult intézményrendszerét, illetve a történelem által alakított sorsukat, emancipációs törekvéseiktől a holokauszt tragikus végkifejletéig.
Az ünnepi eseményen részt vett Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere, a kiállítást Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója nyitotta meg. „Arcok, helyszínek, tárgyak” sorakoznak itt – mondta beszédében –, egy olyan közösségé, amely jóban-rosszban együtt volt a többi nemzetiséggel, és amely sokat tett Óbuda polgárosodásáért, modern fejlődéséért. Az igazgató szerint a kiállításon bemutatott emlékek, valamint a néhány éve felújított és újból a hitélet központjává vált óbudai zsinagóga méltán mutatják, hogy mire volt képes ez a közösség, és mi lehetett volna, ha a folyamatot nem törik meg „ostoba háborúk és kirekesztések.”
Szavait követően Pap Károly: A Schrei című novelláját Fesztbaum Béla színművész olvasta fel.
A csütörtökön megnyitott tárlat mellett az Óbudai Múzeum fogadóterében is hamarosan megnyílik az óbudai zsinagógát múltbéli fényképek segítségével bemutató kiállítás. (Az 1821-ben felépült zsinagógáról azt tartják, hogy ez volt a XIX. század egyik legszebb zsinagógája.) A Tél utcánál lévő zsidó imaház előtti téren pedig ún. traverzes megoldással létrehozott kiállításon a jelenkor zsidó közösség újjászületését tekinthetik meg az érdeklődők. Mindkét kiállítás május 23-án nyílik.
