Hogyan kerül a test egy kulturális magazin fókuszába? Az Óbudai Anziksz őszi lapszáma megmutatja, hogy ennek a témának igenis helye van folyóiratunkban. Művészek, történészek, kutatók sok szempontból válaszolják meg a kérdést, saját és közös megközelítések alapján.
Itt, Óbudán számos feldolgozásra váró tematikát azzal a kérdéssel kezdhetünk, ezzel kapcsolatban milyen örökséget hagytak ránk a rómaiak. Péntek Orsolya szerkesztő, képzőművész írásában felhívja a figyelmet, hogy a római polgár mindenekelőtt egészségtudatos volt, és az ebből kialakuló és virágzó kultúrának fontos helyszínei voltak a fürdők, amelyek a test és lélek kényeztetése mellett társadalmi fórumot is biztosítottak: a politikai kérdésektől kezdve a magánügyekig sok minden szóba kerülhetett itt.
Ha már a testről beszélünk, akkor annak gyógyítása szintén megkerülhetetlen része történelmi vizsgálódásunknak. Horvát Péter, az Óbudai Múzeum történész-muzeológusa a középkori óbudai ispotályok történetétől kezdve egészen a Szent Margit Kórház megalapításáig mutatja be a betegellátás útját. Érdemes tudnunk, hogy az első ispotályok elsősorban szálláshelyek voltak a hosszú zarándokútról érkezők számára, akik nemcsak fáradtan, hanem olykor betegen is kopogtattak a kolostorok kapuin.
Az őszi Anziksz csiklandósabb témát is behoz a test-tematikájú írások közé, szintén Horváth Péter tollából két egykori óbudai bordélyház életébe leshetünk bele. Kutatómunkájához szépirodalmi forrásokat is felhasznált, többek között a szintén óbudai születésű Hollós Korvin Lajos önéletrajzi munkáit, akinek édesapja gyakori vendége volt ezen intézményeknek. És oly érdekességeket is meg tudhatunk, hogy Varga Imre nemzetközi hírű esernyős szobrai valójában kuncsaftokra váró prostituáltakat ábrázolnak, akik kényszerűségből választották ezt a szakmát…
„Az nem lehet, hogy nem tudunk a betegeken segíteni!” Mondja Dr. Füredi András, aki többek között az Óbudai Egyetem kutatója, a vele készült interjúban. Az erős kijelentés a rákkutató pályának indulásából való. És neki köszönhetjük, hogy Óbuda felkerült a rákkutatás világtérképére. Füredi András vallja, a tudományos áttöréshez olykor nem is új szereket kell feltalálnunk, vagy új vegyületeket kikísérleteznünk, hanem a meglévőket új megközelítésben alkalmazni. Ezen intelem az élet sok – nem csupán a tudományos – területein hasznunkra válhat…
