Amikor a harmadik kerület német ajkú polgárainak sorsát elevenítjük fel, elsősorban Békásmegyer, német nevén Krottendorf történetével érdemes kezdenünk, amelyet a 16. és 17. században több hullámban népesítettek be a Dél-Németföldről ideérkező telepes családok. Az elsősorban mezőgazdasággal és szőlőműveléssel foglalkozó szorgalmas, nyelvükhöz, kultúrájukhoz ragaszkodó békásmegyeri svábok évszázadokon át békében éltek a környező falvak, városok és Budapest népével.
A második világháború dúlása azonban ezt a vidéket sem kerülte el. A szovjet erők Békásmegyert német lakosú falunak tekintették, így is bántak az itt élőkkel. A férfiak többségét elhurcolták, a nőket bántalmazták, a megmaradt lakásokat kifosztották.
És a béke beköszöntével sem értek véget a borzalmak: a Magyarországon élő németséget kollektív bűnösnek kiáltotta ki a második világháború veszteségei, az átélt szenvedések miatt a szovjet mintára alakuló új államhatalom. Szigorú rendeleteket hoztak ellenük, majd megkezdődtek a kitelepítések.
1946-ban a békásmegyeri svábokat két transzporttal Németországba hurcolták. Február 28-án és március 5-én honfitársainknak egyik napról a másikra kellett megválniuk addigi otthonuktól, földjüktől, munkájuktól, csupán egy harminckilós batyut vihettek magukkal.
Békásmegyer teljes lakosságának 92 százalékát: 575 családot, azaz 2449 főt egyszerűen marhavagonokba parancsoltak. Hátrahagyott házaikat, ingatlanjaikat a hozzájuk tartozó földekkel együtt az ország különböző részeiről érkezett családok foglalták el.
Azonban minden viszontagság ellenére közösségünk német ajkú tagjai ma, a 21. században is őrzik és ápolják hagyományaikat, mindannyiunk kultúráját gazdagítva ezzel. És évről évre közösen idézzük fel a kitelepített ártatlan, civil német ajkú honfitársaink tragédiáját, mondjuk el történetüket gyermekeinek, hogy emléküket elevenen megőrizhessük.
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat és a harmadik kerületi Német Nemzetiségi Önkormányzat, valamint a Braunhaxler Egyesület a Németországba kitelepített ártatlan békásmegyeri áldozatok tiszteletére szentmisét és koszorúzást rendezett a békásmegyeri Szent József-plébániatemplomban. Önkormányzatunkat Burján Ferenc alpolgármester képviselte a megemlékezésesen.
Nyitókép: Svábok kitelepítése (1946). Fortepan, adományozó: Bauer Sándor.
