Világszerte követik ezt a kedves szokást, mindenki másképp. Az apák napját a 20. század elején kezdték el megtartani, az anyák napja párjaként. Hazánkban június harmadik vasárnapján köszöntjük az apukákat, a nagypapát, mostohaapát, keresztapát. Az apaságot és a szülői szerepet ünneplik ilyenkor.
Munkájuk miatt az apukák általában ritkábban hozzák-viszik gyermeküket a bölcsődébe, így értelemszerűen kevesebb az átélt, megtapasztalt élményük a kicsik bölcsődei életéről. A mai rohanó világban egyre nehezebb időt szakítani az egymásra hangolódásra, ezért is tartják fontosnak az óbudai bölcsődék az Apák napi rendezvényt. Ezen a délutánon csak apukák, nagypapák, nagybácsik, keresztapák jönnek az apróságokhoz, és zárásig együtt vannak velük. Minden gyermek, és az őt kísérő felnőtt kap egy menetlevelet, amivel végig kell haladniuk egy játékos feladat-pályán. Bizony nem könnyű dolog a magasba fellógatott hangszerek megszólaltatása, ami csak apa segítségével sikerülhet, de emberpróbáló feladat a homokvár építés és a lufi fújás, a karika- és labda dobálás vagy mondjuk a tekézés. Az egyes állomásokon kapott feladatok teljesítését a kisgyermeknevelők igazolják a menetlevél lepecsételésével.
Ezután következik az Apák napi program talán legmeghatóbb pillanata, amikor a gyermekek átadják a kisgyermeknevelők segítségével készített ajándékukat az apukájuknak. A kedves hagyomány célja nem csupán az édesapák felköszöntése, hanem az apa-gyermek kapcsolat erősítése is.
