A harmadik kerületi Önkormányzat hivatalosan kezdeményezi, hogy az UNESCO világörökség része legyen a Hadrianus-palota és a limes teljes szakasza; ez a korábban szakmai körökben már elfogadott, ám a politika által félresöpört, eredeti tartalmú pályázat – jelentette be dr. Kiss László polgármester, Visy Zsolt régészprofesszor, valamint Tétényi Éva, kerületünk új főépítésze közös sajtótájékoztatón. Mint dr. Kiss László fogalmazott, szeretné, ha az új kormányzat kiemelten foglalkozna az egyébként már kiválóan előkészített projekttel, Önkormányzatunk pedig minden szükséges segítséget megad ahhoz, hogy a cél teljesüljön.
Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat kezdeményezi, hogy az UNESCO világörökség része legyen mind a Hadrianus-palota (azaz a helytartói palota), mind a limes teljes szakasza. Az ezzel kapcsolatos pályázatot pedig benyújtjuk, az eredeti tartalommal.
A római birodalom limeséről, azaz határáról van szó, mely három kontinensen halad keresztül, nagyjából 6500 kilométer hosszan. Jó esély van arra, hogy ez a vonal hamarosan teljes egészében világörökségi helyszín lesz, melyből nem volna szerencsés, ha Magyarország kimaradna.
„Önkormányzatunknak sok szerepe lehet a pályázati folyamatban, hiszen bár a döntést az új kormánynak kell meghoznia, a kezdeményezésnek alulról kell érkeznie, melyhez kerületünk minden szükséges segítséget meg tud adni. Nagyon szeretnénk, ha az eredeti, korábban már jól előkészített világörökségi projekt minél hamarabb visszanyerné a realitását, amelyben régóta számos szakember és civil közösség, személyesen Visy Zsolt régészprofesszor és a Magyar Limes Szövetség áldozatos munkája van benne” – fogalmazott a sajtótájékoztatón dr. Kiss László, hangsúlyozva: kívánatos lenne, ha az új kormány kiemelten foglalkozna az üggyel, hiszen, erősítette meg, lényegében csak ez az akarat hiányzik hozzá.
„Önkormányzatunk mind civil, mind kulturális kezdeményezései arra fognak irányulni, hogy ezt a pályázatot segítsék, erre Önkormányzatunk saját forrásokat is el fog különíteni. Segítjük az államot abban, hogy minél hamarabb beadja a kezdeményezést. Felkérem a projektben érintett polgármestereket is, hogy mindenben gyors határidőkkel álljanak majd rendelkezésre. Magam egyértelműen akarom rögzíteni: közösségünk álláspontja az, hogy a Hadrianus-palotának, illetve a limes területnek a kulturális örökségek között van a helye” – szögezte le dr. Kiss László.
A polgármester kiemelte: a terület állandó bérlője is minden eszközével, s rendkívül aktívan támogatja a világörökségi projekt megvalósulását: vállalta, hogy a bérleti szerződése módosítása nélkül lehetőséget biztosít az ide, a Hajógyári-szigetre szervezett kulturális rendezvényeknek, a Hadrianus-palota egy esetleges későbbi bejárásának, akár még az ottani ásatások kibővítésére.
Visy Zsolt, a Pécsi Tudományegyetem régészprofesszora korábbi miniszteri biztos beszélt a projekt fontosságáról, a világörökség szakmai hátteréről, a jelölési folyamatról, valamint arról, hogy hamarosan kezdődik az újabb világörökségi ülés.
„Büszkék lehetünk rá, hogy Magyarország is rendelkezik a limes egy szakaszával, lefedi a magyarországi teljes Duna-szakaszt, ami nem csak Pannóniának, hanem a birodalomnak is határa volt. A világörökség az a szint, aminél följebb már nincs. A helyi, közösségi, országos műemlékek fölötti fogalom, ami hihetetlenül fontos dolog évtizedetek óta, több mint 190 ország csatlakozott már hozzá. Mindenki számára egyetemes, kivételes értéket képviselő helyszínek kerülnek fel rá, s most már majdnem 1500 ilyen helyszín van. Néhány hét múlva kezdődik az újabb világörökségi ülés, ami további tucatnyi vagy több helyszínt ad ehhez. Sajnos, a limesünk nincs ezek között, lehetett volna, lehetne is és reméljük, hogy a közeljövőben lesz is” – fejtette ki prof. Visy Zsolt.
A professzor szólt arról, hogy a pályázat milyen küzdelmes utat járt be; így arról, hogy 2016-17-ben négy-nyolc ország fogott össze, hogy a dunai limest az elejétől a végéig, tehát Regensburgtól kissé nyugatabbra, a Fekete-tengerig egységes világörökséggé tegyük, s a résztvevő országok megegyeztek abban, hogy előbb a négy nyugatiország (amelyik már előrelahadott volt a folyamatban) adja be a pályázatát, majd a négy keleti ország (Horvátország, Szerbia, Bulgára, Románia). Azonban, hiába készült el Magyarország pályázata 2018-ra, s kapott rendkívül pozitív értékelést, az akkori kormány úgy döntött, hogy a helytartói palota végül ne legyen mégse része a pályázatnak. A világörökségi bizottság erre joggal mondta azt, hogy a palotával együtt mondtak igent az anyagra. „Ami egyébként az egyetlen olyan helytartói palota, egyelőre az egész római limesen, amelyik értékelhető mozaikkal, freskókkal, egyebekkel teljes egészében fel van tárva. Tehát a legértékesebb helyszínt vette ki a kormány.” – mondta a professzor. Emiatt elmaradt a döntés, és az újabb benyújtott limes pályázatot végül, a palota nélkül elfogadták. Aztán az egész helyszín visszavonásra került, miközben Németország, Ausztria, Szlovákia elérték, hogy az ő helyszíneik megkapják ezt a rangot – nélkülünk, mi kimaradtunk. Szomorú lenne, mint a professzor megjegyezte, ha olyan helyzet állna elő végül, „hogy az egészből csak a magyar szakasz hiányzik, holott annak idején mi javasoltuk, hogy legyen egységes világörökségi helyszín az egész.”
A professzor kiemelte: a limes hihetetlen turisztikai és kulturális lehetőségeket rejt, méltatta a Magyar Limes Szövetség 2014-re készült, átfogó munkáját, melynek volt szerepe abban, hogy az Orbán-kormányt annak idején egyáltalán elindítsa a nevezési folyamaton. „Az egyetlen út az, ha az eredeti nyugati csoporthoz kérjük ismételten a csatlakozásunkat. Ebben bízunk, hogy ez megtörténik. Ha jó a pályázat, akkor megvan a fogadókészség az ICOMOS bíráló testület és az UNESCO világörökségi testület részéről és azon három országtól, akiket annak idején ott hagytunk. De most eljött az idő. Bízom benne, hogy a most felálló kormányzat napirendre tűzi és megvizsgálja, hogyan lehetne ezt a programot feléleszteni.” – fogalmazott Visy Zsolt.
A szakember szólt arról is, hogy a helytartói palota az egészben az egyik legfontosabb helyszín: két-két és fél méter mélyen van a föld alatt a Hajógyári-szigeten. Ám majd egy ilyen helyszínt meg is kell tudni mutatni, amiért viszont sokat kell tenni, biztosítani kell majd a vízmentességét, meg kell akadályozni, hogy felülről és alulról víz jusson a területre.
Tétényi Éva, a harmadik kerület főépítésze szerint szinte egy magyar Rómának is lehetne nevezni a helyet.
„Nagy örömömre szolgál, hogy újra egy olyan világörökségi projekten dolgozhatok, amit 2000-ben az Andrássy út világörökségi programjával sikerült elindítani és akkor sikeresen a budapesti világörökségi helyszín kiterjesztéseként az Andrássy út és a régi pesti zsidó negyed levédésre került. Nagyon tetszett, amikor elkezdtük a programot, hogy nem is a cím megszerzése, hanem az odavezető út nagyon fontos. Külön köszönöm, hogy Óbuda vezetése és polgármester úr rájött arra, hogy annak milyen nagy jelentősége van, ha elindul egy ilyen nagyszabású program helyben, az ott élőket, ha bevonják, nem csak büszkeség, de olyan közösségépítő ereje van, ami semmi mással nem pótolható. Óbuda esetében, mivel annyira sok római érték van – szinte egy magyar Róma ez a helyszín -, nagyon fontos, hogy az itt élők is fontosnak tartsák. Ha az itt élők megvédik az értékeiket, akkor lesz sikeres minden értékvédelem.” – emelte ki beszédében Tétényi Éva, Óbuda-Békásmegyer új főépítésze.
Óbuda szeretne lehetőséget és helyszínt biztosítani mindazoknak a konferenciáknak, tudományos kutatásoknak, innovációs projekteknek, ami az egész limes világörökségi programjához, annak sikeréhez hozzájárulhat.
Kiemelt kép: BTM Aquincumi Múzeum
