Hogy áll jelenleg a római-parti gát ügye? Képes lenne-e a jelenlegi nyúlgát megvédeni a Csillaghegyi-öblözetet? Mi a városvezető magyarázata az ellenzék ellenséges hozzáállására? Milyen a főváros és Óbuda kapcsolata? – többek közt ezek a témakörök szerepeltek beszélgetésünk középpontjában.
Az ellenzék ismét támadásba lendült a római-parti mobilgáttal kapcsolatban. A Párbeszéd EP-képviselője szerint új közbeszerzést kellene kiírni, majd újratervezni a projektet.
Ez lényegében hangulatkeltés, európai uniós ellenzéki képviselők egyebet sem tesznek, mint az itthoni, köztük budapesti fejlesztések, projektek menetét támadják, prejudikálnak döntéseket, uszítanak. Ezt nem akarom különösebben minősíteni. A lényeg az, hogy a főváros és a kerület közt a megegyezés újra teljes. Az aranyhegyi-árok, a Barát-patak és a pünkösdfürdői védmű magasítása de facto meg tud történni. Ami pedig a parttal párhuzamos nyomvonalat illeti, a kerület és a főváros álláspontja alapvetően nem volt eltérő. Különösképpen abban a tekintetben, hogy a Nánási út igencsak messze van mind a két elképzelt parti nyomvonaltól. Reményeim szerint előrelépést hozhat az is, hogy új, független, részletes összehasonlító szakvélemény készül a Dunával párhuzamos védmű Nánási út-Királyok útja nyomvonalának vizsgálatára. Emellett a városvezetés összehívott egy kifejezetten szakmai grémiumot. Ebben három műegyetemi tanszék is részt vesz. Rajtuk kívül a grémium tagjai még sok éves vízügyi tervezési gyakorlattal rendelkező, külső tervezők, az OVF és tájépítő professzor is. Az összes szakértői vélemény birtokában a Fővárosi Közgyűlés márciusban vagy áprilisban végleges döntést hozhat a kérdésben.
Egyébként a Fővárosi Csatornázási Művek írásban nyilatkozott, ha az aranyhegyi-árok védelme megtörténik, akkor a parttal párhuzamos nyomvonalon megépülő védmű hiányában is le tudja védeni az öblözetet. Tehát most az ellenzék bánatára béke van a főváros és a kerület között is a kérdésben. Jó lenne, ha a tiltakozók esetében is elmondhatnánk ezt egyszer. Talán nincs is kizárva ez a lehetőség.
Mégiscsak épül a védmű
A Nánási-Király útja mentén lévő, eddig védelmet biztosító nyúlgát megerősítésére nincs szükség, legalább addig, míg a végleges védmű el nem készül valahol? Egyáltalán, ha lenne a közeljövőben egy árvíz, a jelenlegi földművek képesek lennének megvédeni Csillaghegy Duna felőli területét?
A főváros és a csatornázási művek árvíz közeledtével minden alkalommal megerősíti a Nánási út-Királyok útja mentén húzódó földműveket. Megjegyzem, azzal jelenleg senki nem foglalkozik, hogy a csillaghegyi övezet védelmét legalább 20, de inkább 60 évvel ezelőtt meg kellett volna oldani. Most, hogy megpróbáljuk megcsinálni, őrületes zűrzavart sikerült valakiknek előállítaniuk. Szabályos tömegpánikot. Ahogy látjuk, az ön által is említett európai képviselőnek talán az a baja, hogy mégis mindjárt épül a védmű, ráadásul olyan szakaszon, ahol egyetértés van, ami úgy tűnik, hogy bosszúságot okozhat egyeseknek.
Visszatérve az eredeti kérdésre, a jelenlegi földművel az eddigi tapasztalatok és az FCSM nyilatkozata szerint meg lehetne védeni az árvízzel veszélyeztetett, de hullámtéren kívül húzódó területeket. Mindenkit, aki elfelejtette, emlékeztetek a 2013-as árvízre, ami arra tanította meg a szakmát, hogy százszázalékos prognózisokat a jövőben ne merjen előrebocsátani. A 100 éves adatokra épülő valószínűségi kalkulációkat is papírkosárba kellett dobni. Feltehetőleg a globális felmelegedésből eredő természeti jelenségek is keresztülhúzzák az eddigi tapasztalatokból levonható következtetéseket, így mindenről feltételes módban kell beszélni. Emberi számítás szerint az előbb elmondottak alapján a csatornázási művek képes lesz megvédeni az öblözetet. Ha ott súlyos probléma keletkezne, akkor nagy valószínűséggel a főváros számos pontján hasonló bajok jelennének meg. Kezdettől dilemma számunkra a kerülettel együtt az 1914 óta beépülő hullámtér sorsa. Nem egyszer megkérdezték már tőlem, hogy miért vagyok ilyen konok, hogy műszaki kérdésnek tekintem az árvízvédelmet, és mikor jövök rá végre, hogy ez valójában kommunikációs probléma? Azt tudtam mondani „zavaromban”, hogy ennek az lehet a fő oka, hogy maga az árvíz is műszaki kérdésnek „gondolja”. Halványan most az is felmerült, hogy a Dunára merőleges patakok megfelelő védelme esetén esetleg nem is szükséges új, folyóval párhuzamos védművet építeni, de ez még teljesen bizonytalan, a szakmai munkacsoport fogja vizsgálni. Ahogy egy kerítéseken belüli változatot is, hiszen az, hogy „a kerítések vonalában”, az műszakilag nehezen értelmezhető.
Támadások kereszttüzében
Az ellenzék támadása általános, legyen szó bármilyen projektről. Számukra már az is elegendő lenne, hogy megakadályozzanak bármiféle előrelépést?
Az az igazság, hogy sok minden történt ebben a városban az elmúlt hét évben. A jelenlegi kormány és a városvezetés múló családi tányércsörgéseitől eltekintve együttműködő. A balliberális ellenzék pedig szakmailag és politikailag gyenge, és a tetejébe fővárosi hangadói korábban többszörösen lejáratták magukat a budapesti közvélemény előtt.
Anélkül, hogy kitérnék annak a két embernek a nevére, akikről szó van, már sokszor levizsgáztak, olykor nevetségessé tették magukat Budapest lakossága előtt. Például a már „ingyenes közlekedést” is ígérgető MSZP-s képviselő, aki legutóbb metrófelújítással öszszefüggő „közlekedési káosz” vizionálásával keltett derültséget, amit az újságírók hüledezésére egyedül ő látott. Tükröződik mindez a közvélemény-kutatások eredményeiben is. Nem mondom, hogy az ellenzéknek soha és semmiben nincs igaza, mert ez így nem volna méltányos, de ha az arányokat nézem, akkor verbális megnyilvánulásaik tárgyilagossági alapjaival baj van. Tekintettel arra, hogy az előbb idézett fővárosi faktorok tele vannak indulattal, frusztrációval és elvetélt hatalomvággyal, egészen biztosak lehetünk abban, hogy a választási időszak kampányában egymást érik az indulatos vagdalkozások. Mérlegelje, hogy a 3-as metró akadálymentesítésénél az az ember feltűnősködik – egyébként ügyetlenül fogalmazott – népszavazási kezdeményezéssel, aki vezetőként egy liftet építtetett összesen a 2-es metró felújítása során.
Többször mondta, hogy végül is a grundon nőtt föl. Hozzászokott a sértésekhez, bántásokhoz. Úgy tűnik azonban, hogy eddig nem tapasztalt mértékű támadás éri az utóbbi időben. Jól látom, hogy minden eddiginél többet kell elviselnie?
Voltaképpen ez nem meglepő, és engem nem is visel meg különösképp. Induljunk ki abból, hogy az Orbán-kormányok idején az ellenzék által elért legmagasabb politikai pozíció a főpolgármesterség volt. Nagyon fáj az ellenzéki erőknek, hogy 2010-ben, majd 2014-ben újra simán elvesztették. Nyilván a visszaszerzése számukra rendkívül fontos lenne, és nem válogatnak az eszközökben. Bizonyos dolgokkal meg kell tanulni együtt élni. 2010 óta például legalább tizenötször vizionálták a Budapesti Közlekedési Vállalat összeomlását. Egyszer sem következett be. Sőt míg 2010-ig bántóan nagy működési adósságot halmoztak fel elődeink, azóta a BKV egy fillér működési hitelt sem vett fel. Amíg azt látjuk, hogy a budapestiek többsége inkább elismerően nyilatkozik a teljesítményünkről, és semleges az ellenzéki támadásokkal szemben, addig én is nyugodtan végzem a munkámat. Úgy gondolom, hogy elég sok politikus cserélne velem, ami a közvélemény-kutatási adatokat és azok trendjét illeti.
Óbudáról
Beszéljünk kicsit Óbudáról! A kívülálló számára néha úgy tűnik, hogy vannak kisebb-nagyobb nézeteltérések a városrész vezetése és ön között.
Ha valaki tényleg leltárt csinál, látja, hogy hét év alatt Óbuda rengeteg támogatást kapott a fővárostól. A városrész fejlődése közös ügyünk. Vannak emberek, akiknek érdeke, hogy a jelenlegi főpolgármester, aki egyben Óbuda korábbi polgármestere, ne legyen túl jó kapcsolatban az utódjával. Olykor a próbálkozások részleges eredménnyel kecsegtetnek, de érdemi zavarokat még soha nem okoztak. Épp a napokban hosszan beszélgettünk erről is Bús Balázs polgármesterrel a dolgozószobámban.
Amint az előszobában várakoztam, láttam, hogy még a vízautomatában is csillaghegyi forrásvíz van.
Ez természetes. Hogyha már szóba hozta a városrészt, megemlítem, hogy jelenleg a főváros egyik kiemelt projektként fejleszti a csillaghegyi strandot, ahol 11 medence lesz. Említhetem a Szent Margit Kórház helyzetének rendezését, az 1-es villamosvonal felújítását, a budai fonódó villamosvonal létrehozását vagy a nagyszabású csatornaépítéseket is. Tulajdonképp van eredményes együttműködés Varga Mihály, Bús Balázs és köztem. Az egész város fejlődésében, működésében kell gondolkodnom ugyan, Budapest iránt általában részrehajló vagyok, de azt talán senki nem veszi rossz néven, ha ezen belül sem tudom elfeledni a gyökereimet. Azt nem tehetem meg, hogy elfogultan favorizálom szűkebb pátriámat más városrészek rovására. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az embernek nem lehetnek érzelmei. A lelkem mélyén mindig óbudai voltam és maradok is, hiszen oda születtem, ott élek 69 éve. Óbuda sorsa számomra soha nem lesz közömbös, feledhetetlen, hogy a rendszerváltozás utáni első polgármestere lehettem.
Beszélgetésünk végén szeretném megragadni az alkalmat, hogy áldott karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánjak minden óbudai polgárnak.
Karalyos József
