A II. világháború után a németek kollektív bűnösségen alapuló tömeges kitelepítésére több európai országban, köztük Magyarországon is sor került. A kommunisták által befolyásolt magyar kormány 1946 és 1948 között több mint 200 ezer német nemzetiségit fosztott meg állampolgárságától, valamint teljes ingó és ingatlan vagyonától, s toloncolt ki Németországba, illetve az USA és a Szovjetunió által megszállva tartott övezetekbe.
Az észak-budai, pilisi térségből, ahol jelentős német kisebbség élt, 1946-ban marhavagonokban vitték el a korábbi népszámláláson magukat német nemzetiségűeknek valló ártatlanok ezreit. Békásmegyer Ófaluról (egykori Krottendorf településről), Ürömről, Pilisborosjenőről is több száz családot indítottak útnak Németország települései felé. Ezen családok, összesen 2281 fő, egy része így tért vissza mintegy 250 év múltán ősei földjére, Baden-Württemberg és Hessen tartományokba, Bajorországba, Hannoverbe, míg mások egészen Amerikáig mentek. Bár sokan messze kerültek szülőföldjüktől, a rokoni szálak megmaradtak, erősödnek napjainkban is.
Az ünnepségen Varga Mihály országgyűlési képviselő, nemzetgazdasági miniszter a történelmi események tanúságáról beszélt. „Nehezen lehet megfogalmazni azt, hogy milyen mélységes bűn volt, amikor német nemzetiségű honfitársainkat az önkény megfosztotta hazájuktól. Ezért amikor rájuk emlékezünk, elutasítjuk mindazt, ami ehhez a történelmi bűnhöz vezetett. Elutasítjuk az embertelen diktatúrát, elutasítjuk a kollektív bűnösség becstelen elvét.”
Kelemen Viktória alpolgármester beszédében az emlékezés fontosságát emelte ki. „Az erőszakos kitelepítések, mint apáink, nagyapáink közös nyomorúsága bizonyos mértékig velünk maradt, ha másként nem, hát az érintett közösségek, családok emlékezetében. Ez az a hagyomány, melyre óbudaiak és békásmegyeriek, nemzetiségtől függetlenül büszkék lehetünk. Ez a Braunhaxler Egyesület öröksége, melyet kerületünk közösségi életében képviselnek, s melyet mi is őszintén támogatunk. Azt kívánom a Magyarországon élő német honfitársainknak, hogy őrizzék meg elődeik emlékét, és tartsák meg gyermekeiket német kultúrában nevelkedő jó magyaroknak. A mai ünnepség a nemzetek közötti megbékélés iránti remény kifejezése; és a sok százezer áldozat emléke előtti tisztelgés.”
Az alpolgármester megköszönte mindazok munkáját, akik e történelmi eseménysorozat kapcsán szerepet vállaltak a mai, és az egész éven át tartó megemlékező rendezvények megszervezésében, és reményét fejezte ki, hogy az emlékév eseményei hozzásegítették az érdeklődőket a 70 évvel ezelőtt történtek pontosabb megismeréséhez, és tanulságai megértéséhez.
A Békásmegyeri Közösségi Házban megtartott rendezvényen közreműködött a „Braunhaxler” Dalkör, Ötvös Csilla a Magyar Állami Operaház magánénekese, valamint a Budapesti Német Nemzetiségi Gimnázium színjátszó csoportja.
