Minden évben március 3-án, születésének évfordulóján emlékezünk Hidegkuti Nándorra, Óbuda-Békásmegyer és Budapest főváros díszpolgárára, az Aranycsapat legendás labdarúgójára, tisztelegve életműve előtt.
„…megadta az Ég, hogy egy alkalommal együtt focizhattam a nagy Hidegkutival, Puskás és Bozsik mellett az aranycsapat harmadik zsenijével. Itt lakik (lakott) a szomszédunkban, és ő mint nagyapa, én mint apa voltunk ugyanannak a focicsapatnak a tagjai egy év végi szülők és tanárok kontra diákok meccsen. Ő akkor már túl volt a hatvanon, de még így is tátott szájjal lehetett figyelni, amit csinál. Egyébként semmi különöset nem csinált, hanem mást…” (Esterházy Péter: Utazás a tizenhatos mélyére, részlet)
„Óbudai voltam, óbudai vagyok! – nyilatkozta Hidegkuti Nándor egykor egy interjúban. Igen, óbudai volt és az is marat.
Óbudán született, 1922. március 3-án. Gyermekként a harmadik kerületi Szent Margit Kórház melletti, a Bécsi út feletti akkori grundon kezdett focizni.
Erről a grundról indult pályája. Majd különleges tehetsége és kitartó munkája labdarúgóként és futballedzőként is – tegyük hozzá, igen megérdemelten – a világhírig repítette, de ő mindig hű maradt a harmadik kerülethez, szűkebb hazájához.
A világhírű magyar labdarúgó amellett, hogy az Aranycsapat kiemelkedő csatáraként ismerte meg az egész világ focirajongó társadalma, olimpiai bajnok is volt 1952-ben, világbajnoki ezüstérmes pedig 1954-ben. Élete során 69 válogatott mérkőzésen 39 gólt szerzett. Köztük az 1953-as londoni, legendás 6:3-as mérkőzésen mesterhármast rúgott az angol válogatott ellen.
Világszerte intézmények, sportlétesítmények viselik a nevét, Óbuda-Békásmegyeren pedig többek között így tisztelgünk előtte: önkormányzatunk a lakossági jelöléseket követően évről évre a Hidegkuti Nándor-díj Óbuda-Békásmegyer Sportjáért elismerést adományozza annak a kerületi lakóhellyel rendelkező vagy a kerületben működő sportegyesület vezetőjének, edzőjének, aki kiemelkedő sporteredményt elősegítve a kerület sportéletéért, hírnevéért tevékenykedik.
