Az 1956-os forradalom és szabadságharc sorsfordító eseményként íródott be a magyar nemzet történelmébe. Az október 23-án kitört forradalom november 4-én vált nemzeti szabadságharccá, e nap hajnalán az ország egész területén megindult a szovjet támadás. 1956. november 3-án, a Szabad Kossuth Rádió hírműsorában az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság alábbi felhívása hangzott el:
„Magyarok! Dicsőséges forradalmunk távolról sem fejeződött be. A veszély nem múlt el. A magyar nép követelése és kormányunk ismételt nyilatkozatai nem minden oldalról találtak megnyugtató visszhangra. A szovjet csapatok még nem kezdték el a kivonulást hazánk területéről. Ezért készen kell állnunk, olyan egységbe kell forrnunk, amilyenbe a forradalom napjai kovácsoltak bennünket. Tegyük félre a pártoskodást, amely a nemzeti erők megoszlásához vezet. Az egyetemi ifjúság felhív minden pártot és politikai csoportosulást, hogy szűkebb pártérdekeit félretéve a forradalom és nemzeti szabadságharc győzelméig minden erejével nemzeti egységünk és védelmi képességünk megerősítésén munkálkodjék. A független, szabad Magyarországot csak valamennyi magyar összefogása teremtheti és mentheti meg.”
Az egységbe forrott magyar nép küzdelme és ellenállása során több ezer szabadságharcos adta vérét, áldozta fel életét a hazáért.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerin, 1956 öröksége a ragaszkodás a függetlenséghez.
Az 1956-os forradalom örökségéhez való hűség nyilvánul meg az ország függetlenségéhez ragaszkodásban politikai és gazdasági téren is – hangsúlyozta beszédében, majd így folytatta:
“1956 szellemében meg kell őriznünk függetlenségünket, ragaszkodnunk kell nemzeti értékeinkhez és érdekeinkhez, erősítenünk kell a magyarság összetartozását, és következetesen ki kell állnunk a határainkon túl élő magyarság jogaiért.”
A miniszter úgy véli ezeknek a céloknak az eléréséhez gazdasági és társadalmi értelemben is sikeres országot kell teremteni, amely képes érdekeinek érvényesítésére. Hozzátette: az eddigi törvényalkotással, valamint a gazdaságpolitikában és a társadalomban elért sikerekkel “közelebb jutottunk e célokhoz”, és “minden reményünk megvan arra, hogy önbizalommal tekintsünk a következő évek elé”.
Szavai szerint “jó úton járunk, de a munkát, a megkezdett változtatásokat végig kell vinni, és nem szabad engedni, hogy ismét veszélybe kerüljön mindaz, amit közösen, rengeteg munkával, számos hazai és nemzetközi kritika ellenére elértünk”.
Magyarország nem lehet újra kiszolgáltatott ország, és nem enged azoknak, akik el akarják hazudni eredményeit, csorbítanák nemzeti függetlenséget – mondta.
Dalmadi Jenő nyugállományú ezredes felidézte a forradalom megrázó pillanatait, amelyet 19 éveset élt át. Beszélt az akkori fiatalságról, a gyermekekről, akik szintén fegyvert fogtak illetve részletesen beszámolt az akkori hadbíróság működéséről, a Schmidt-kastély jelentőségéről.
A beszédek után a miniszter, valamint az önkormányzat és a kerületi pártok, civil szervezetek képviselői megkoszorúzták az épület falán elhelyezett, az óbudai harcokban részt vevő mártírok emlékére állított táblát.
[nggallery id=30]
