Az Anziksz téli számában Koncz Dezső, az Óbuda Fotóklub Egyesület elnöke beszél arról, hogyan függ össze a művészet és a terápia az autizmussal élő fiatalok számára indított fotócsoportjukban, amelyet országos hálózattá kívánnak bővíteni. Az alkotók képeit látva magától értetődővé válik Koncz Dezső fotóművész és gyógypedagógus szakmai hitvallása: „Az igazi cél, hogy mi épek tanuljunk, és értsük meg, ők hogyan látják a világot.”
Gayer Ferenc, az idén negyven éves Budapest Ragtime Band vezetője a dzsessz és a ragtime összefüggésein túl arról is beszél, miért tekinti az Óbudai Társaskört második otthonának.
Népessy Noémi, az Óbudai Múzeum korábbi igazgatója ebben a lapszámban már a Budapesti Történeti Múzeum főigazgatójaként adott interjút. A beszélgetésben a BTM óbudai intézményeit is érintő szakmai terveit ismerhetjük meg arra vonatkozóan, hogyan látja a múzeumok feladatát a XXI. században. A témához kapcsolódik a Dr. Rostás Péterrel készült beszélgetés is, aki a BTM főigazgató-helyettese, egyben a Kiscelli Múzeum igazgatója.
Egyszerre volt művészeti és médiaesemény tavaly az egykori Goldberger Textilgyár területén létrehozott Godot Kortás Művészeti Intézet megnyitója. A hétszáz négyzetméteres új óbudai kiállítótérről Skonda Mária beszélgetett az alapítókkal. Sáfár Zoltán és felesége, Laczkovich Borbála szerint az új kiállítótér egyszerre galéria és kortárs múzeum, ahol azok is kedvet kaphatnak kortárs művek vásárlásához, akiknek nincs erre a célra több millió forintjuk.
A Margitsziget irodalmi emlékeiről szóló sorozatában ezúttal Bródy Sándort és Hunyady Sándort idézi meg Csontó Sándor, aki ezúttal a világpolgár Alexander Bródyval is készített interjút. A beszélgetésből egyebek közt az is kiderül, hogy az örökifjú polihisztor – Bródy Sándor unokája, Hunyady Sándor unokaöccse – gimnazistaként az Árpád Gimnázium padjait koptatta.
Péntek Orsolya a Kádár-kor gyermekkönyveiből kirajzolódó Óbuda három korszakát idézte fel Thury Zsuzsa, Janikovkszy Éva és Csukás István művei alapján a tőle megszokott magas színvonalon.
Horváth Péter történész, muzeológus, az Óbudai Múzeum munkatársa ezúttal a Mátyás király emlékét őrző Visegrádi Királyi Palota történetét foglalta össze. Kollégája, Mojzsis Dóra régész, muzeológus ezt a lapszámot két interjúval gazdagította. Egyik interjúalanya Seres János szobrászművész, a Szent Péter és Pál Főplébánia-templom oldalfalánál látható Antonio Bonfini emlékkő alkotója, akinek több műve is látható a kerületben. Másik beszélgetőtársa Vaja László porcelán restaurátor és festőművész.
Reviczky Katalin a harminc esztendeje elhunyt svájci drámaíró, Firedrich Dürrenmatt életútját mutatja be, akinek A nagy Romulus című szatirikus darabját zajos sikerrel adták elő tavaly nyáron Aquincumban. A szerző segítségével megismerhetjük az író másik arcát, aki képzőművészként is maradandót alkotott.
A magazinban sok egyéb érdekes téma is felmerül még, és természetesen az Óbudai Anziksz állandó szerzői – Gyimesi László, Hajlik Gábor, Kemény Vagyim, Zeke Gyula – ebben a lapszámban is kiváló írásokkal jelentkeztek.
Dr. Kiss László, Óbuda-Békásmegyer polgármesterének jegyzetét itt olvashatják.
