Az Óbuda Napja a kerület legnagyobb ünnepe, amelyet minden évben Szent Flórián, Óbuda védőszentjének napjának, május negyedike környékén rendeznek. A több napossá vált fesztivál egyik legfontosabb eseménye a Szent Flórián fogadalmi oltár és szoborcsoport megkoszorúzása.
A megemlékezésen Tercsi Zoltán címzetes apát, az Óbudai Szent Péter és Szent Pál főplébánia plébánosa beszédében felidézte szent Flórián történetét. Szent Flórián, vagy más néven Florianus, a harmadik század második felében született az ókori Római Birodalom Noricium tartományában. Katonaként szolgált a tartományi seregben, ahol katonai feladatai mellett felelt a tűzoltóság megszervezéséért is. Védőszentté Diocletianus császár uralkodásának idején vált, amikor is keresztényüldözések zajlottak a birodalomban. Ekkoriban a keresztényeket mindenhol irtották, elfogadtatási parancsuk minden tisztviselőhöz eljutott, így Florianushoz is. Az utasítás szerint negyven keresztény bajtársát kellett volna letartóztatnia, ő azonban a császár rendeletét megtagadta és figyelmeztette a társait a közelgő veszélyre. Katonaként jól tudta, hogy a Római Birodalomban a császári rendeletek megtagadásáért halálbüntetés jár. Így Florianust, aki maga egyébként nem volt keresztény, negyven társával együtt elfogták, megkínozták és bebörtönözték, majd 304. május 4-én az Enns folyó hídjáról a mélybe lökték társaival együtt, malomkövet kötve a nyakukba. A tűzvészek ellen védő Szent Flórián alakja a XV. század végén vált közismertté. Magyarországi ábrázolásainak kezdete is erre az időszakra tehető, főként a német ajkú területeken.
A XVII. században a nagyszámú osztrák és német bevándorlás hatására hazánkban csaknem mindenütt megelevenedett a Flórián-kultusz. Az egyik legfélelmetesebb elemi erőtől, a tűztől való rettegés keltette életre Flóriánnak, az “Isten tűzoltójának” alakját. Az óbudai Flórián tér az ott álló szoborcsoportról kapta a nevét, amely Óbuda földesura, Zichy Miklós gróf kérésére készült a városban több ízben pusztító árvízre és tűzvészre, valamint a pestisjárványra emlékezve. Az óbudai szoborcsoport 2012-es újraállítása is a kerületi önkormányzat és az Óbudai Német Hagyományokat Ápoló Közhasznú Egyesület együttműködésének köszönhető.
A tűzoltók számára Flórián a tűzoltó munka lényegét testesíti meg: az állhatatosságot, becsületet, embertársaik megsegítését. Flórián napját – május 4-ét – a tűzoltók ma is a személye előtti főhajtással tartják nyilván, hiszen az elkötelezett hivatástudat alapja a vállalt munkába vetett hit és a hagyományokhoz való ragaszkodás.
Az apát úr beszéde után az Ágoston Művészeti Óvoda nagycsoportosai adtak egy rövid műsort.
Ezt követően a koszorúk elhelyezése következett. A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága, a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ, a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Budapesti Tűzoltó Szövetség helyezte el a tisztelet virágait. A védőszent szobra előtt Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata nevében Bús Balázs polgármester, a Braunhaxler Óbudai Német Hagyományokat Ápoló Közhasznú Egyesület nevében Neubrandt Istvánné helyezett el koszorút.
Akit érdekel Szent Flórián óbudai kultusza, annak az Óbuda Napja rendezvénysorozat keretein belül feltétlenül ajánljuk ezt a programot.
