Az Óbudai Kulturális Központ 2015-ben 40 évessé vált épülete az óbudai kulturális élet központjaként a hét minden napján nyitva áll a nagyközönség előtt, kultúrát és értéket közvetít, közösségeket épít, izgalmas programokkal kínál szórakozási lehetőségeket. Klubok, tanfolyamok, előadások sora nyújt lehetőséget a szabadidő hasznos eltöltésére, tanulásra, sportolásra.
Az épületet Kévés György Kossuth-díjas építész tervezte 1973-ban, Bauhaus stílusban. Kévés György az épületet közösségi térnek szánta, és a ma is egyedinek ható építészeti megoldásoknak köszönhetően a ház többféle mobil térrel is rendelkezik, színház-, kiállító- és foglalkoztató termek, azok kiszolgáló helyiségei, klubhelyiségek, stúdiók, műhelyek, valamint az Óbudai Kulturális Központot működtető Nonprofit Kft. székhelye is itt található.
A ház kihasználtsága maximális, a növekvő látogatói létszám miatt napjainkra láthatóvá vált az amortizálódása. A kisebb javítások, karbantartások mellett – a színháztermen kívül – nem történt a 40 év alatt az épületben felújítás.
Az ilyen szoros lakossági kötődés mellet a színvonalas, nagy érdeklődés övezte szolgáltatás egy már igen leromlott állapotú ház falai között veszíthet az értékéből, annak fenntartásához elengedhetetlen a fizikai megújulás.
Bús Balázs ünnepi beszédében felidézte a két évvel ezelőtti nagyszabású ünnepséget a ház alapításának 40. évfordulója alkalmából. Az akkor még Várkonyi György Úttörőház nevet viselő intézmény falai között számtalan alkotóközösség lelt otthonra, megannyi ismert előadó fordult az évtizedek során. Egy írásos visszaemlékezés szerint a ház színházterme, annak különleges építészeti megoldásai miatt még a színházi szakma érdeklődését is felkeltette. 1978 és 1982 között befogadó színházként itt találkozhatott a közönség az angyalföldi József Attila Színház előadásaival, később Hofi Géza fellépéseinek egyik kedvelt helyszíneként tartották számon. Innen indította Czigány György képző- és zeneművészeket bemutató Óbuda Művészbarátai sorozatát, 1984-ben pedig itt alakította meg a Kossuth-díjas Gyémánt László festőművész az Óbudai Festőiskolát.
Az épület egészen a közelmúltig az akkori kor viszonyait tükrözte. Ezért is határozott úgy az önkormányzat vezetése, hogy nyáron megkezdik az épület rendbetételét.
A III. kerület kulturális intézményhálózatának zászlóshajójáról beszélünk, – emelte ki a kerület vezetője, melynek ismertsége és látogatottsága nem csak a közönség, de a mi részünkről is kiemelt figyelmet érdemel. Az itt folyó szakmai munkát a Magyar Népművelők Egyesülete is elismerte, amikor önkormányzatunkat 2015-ben az Önkormányzatok a közművelődésért díjban részesítette.
Nem véletlen, tette hozzá a polgármester, hisz közösségépítő munkánk megkerülhetetlen színtere az ÓKK. A rekonstrukció kapcsán persze elsődlegesen magáról az épületről esik szó, azonban ne feledjük, hogy nem csupán a San Marco utcai ház, de az itt található Zápor közösségi kert is fontos helyszíne az itt élő gyerekek és a családok találkozásainak. – zárta szavait Bús Balázs.
A művelődési ház belsőépítészeti felújítása jellemzően a közönségforgalmú terekre vonatkozott. A felújítás kismértékű alaprajzi változást eredményezett, főleg a toló és harmonikafalak, falburkolatok megújítása volt a cél, a falfelületek festése pedig esztétikusabbá tették az épület belsejét. Megújult a világítás, és új padlóburkolatot kapott belső tér jelentős része. Már csak a hidegebb hónapok közelsége miatt is említést érdemel az előtérben kialakított két új ruhatár. A két külön terem mellett a két kisebb közösségi szoba is megújult. Az intézmény homlokzatán egy új megvilágított felirat is helyet kapott.
