Az idézett sorokat Nagy Imre romániai deportálásának hónapjaiban írta. Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után ugyanis az egykori miniszterelnököt társaival és családjával a romániai Snagovi-tó partján tartották őrizetben. Őt magát Budapestre perének idejére szállították vissza, melyben halálra ítélték. Nagy Imrét és mártírtársait kivégzésük után jeltelen sírokba földelték el. Majd harminc év elteltével, 1989-ben e napon temették őket újra, de több volt ez egy méltó végtisztességnél, egy rendszer bukásának jelképévé is vált. Június 16-án a forradalmat követő megtorlás minden áldozatának emléke előtt fejet hajtunk.
