Az Óbuda krónikásaként is emlegetett, fiatalon, tragikus körülmények közt elhunyt író születésének 110. évfordulójára közösen emlékezett Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata, valamint a művész lánya, Gelléri Ágnes. Az eseményen ünnepi beszédet mondott Jókai Anna Kossuth- és József Attila-díjas író, költő.
Gelléri Andor Endre 1906. március 30-án született Budapesten, szegény munkáscsaládban. Még tanulmányait folytatta, amikor első novelláit elküldte Az Est című lapnak, amelyben 1924-ben Mikes Lajos felfedezettjeként meg is jelent első írása, és szinte színre lépésétől fogva, sikeres, sőt ünnepelt író lett. 1928-29-ben Az Est tehetségpályázatán nyert ösztöndíjjal Olaszországban és Németországban járt. Móricz Zsigmond, Füst Milán pártolta, jeles kritikusok méltatták munkáit, a Nyugat leközölte a Varázsló, segíts című novelláját. 1930-ban megírta egyetlen regényét, A nagymosodát. 1933-ban jelent meg első novelláskötete a Szomjas inasok, melyért Baumgarten-díjat kapott. 1941-től többször behívták munkaszolgálatra, zsidó származása miatt folyamatos üldöztetésben élt a háború végéig. 1944-ben a németek elhurcolták, előbb az ausztriai mauthauseni, majd a gunskircheni koncentrációs táborba került. A tábor felszabadulását még megélte, ám legyengült szervezete nem bírta a további megpróbáltatásokat, és 1945 május közepén flekktífuszban meghalt a hörschingi amerikai kórházban. A novellában érte el írásművészete a legmagasabb szintet, a hétköznapok költészetét fedezte fel. Hősei a társadalom perifériáján élő kisemberek, szállítómunkások, munkanélküliek, csavargók, lumpenproletárok, akikkel mindennapos kapcsolatban állt. (Wikipedia)
Jókai Anna emlékező szavaiban kiemelte, hogy Gelléri Andor Endre ugyan tudta, mit jelent a nyomorúság, hogy milyen borzasztó a világ, amiben élt és ezt a saját bőrén tapasztalta meg, nem volt benne gyűlölet. Gelléri azt hirdette művei által, hogy a szeret hatalma mindig erősebb, mint a gyűlöleté, és az erőszak soha nem vezet eredményre. Az ő „tündéri realizmusa” menekülés volt a valóság elől, részben pedig egy útmutatás, hogy szabad és érdemes álmodni. Gelléri álmai között azonban rémálmok is voltak, hiszen a rideg valóság is megjelenik olykor az álmainkban – érzékeltette az író művei által Gelléri Andor Endre világát Jókai Anna.
A megemlékezésen Molnár Piroska a Nemzet színésze, valamint Szilágyi Tibor Kossuth- és Jászai Mari-díjas művészek adták elő az író egy-egy novelláját. Molnár Piroska tolmácsolásában a Tánc, Vera naplója című művet, míg Szilágyi Tibor előadásában a Szomjas inasok című novellát hallgathatták meg a jelenlévők.
Óbuda Békásmegyer Önkormányzata az évforduló alkalmából koszorút helyezett el annál a Beszterce utcai háznál is, melyben az író egykor élt.
