A kutatók hevesen vitáznak arról, hogy a felmelegedést milyen mértékben idézik elő természeti hatások, és milyen mértékben emberi tevékenységek. Az ENSZ klímaváltozással foglalkozó nemzetközi szakértői testülete 2007-ben megállapította, hogy a globális felmelegedés ténye nem vonható kétségbe, és azt az ember okozza.
A Föld klímája tehát változik, a klímaváltozás pedig itt és most történik. A pusztulás mértéke drámai, ami a bolygó teljes élővilágát veszélyezteti.
A klímaváltozás egyik kézzelfogható jele a globális felmelegedés, amelyre elsősorban nem az egyre melegedő éghajlat fog bizonyítékul szolgálni, hanem a rendkívüli időjárási jelenségek egyre gyakoribbá válása. De a klímaváltozás bizonyított hatása ma már a sarki jégsapkák olvadása, a tengerszint folyamatos emelkedése, az óceánok savasodása is.
Sajnos a következmények egyelőre beláthatatlanok, de ezek a hatások jósolhatóan a tápanyagforrások apadásához, vízhiányhoz, a szennyezettség növekedéséhez vezethetnek.
A felismert probléma ellenére a világ gazdasága közel sem halad elég nagy lépésekben a meghatározott célok elérése felé. A párizsi klímaegyezmény egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az átlaghőmérséklet emelkedést 1,5 Celsius-fokos szinten tartsuk (az iparosodás előtti korokhoz képest), eléréséhez 2030-ra a globális károsanyag-kibocsátást a felére kellene csökkenteni. Az egyezményt 195 ország írta alá, egyéni vállalásokat téve a cél elérése érdekében.
Klímaaktivisták szerint azonban a világ legnagyobb szennyezői, illetve a leggazdagabb országok a nagy bejelentések ellenére rendkívül lassan haladnak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
A nemzetközi klímaváltozási akciónap a világméretű összefogás szükségességére mutat rá, az a cél, hogy felhívják a figyelmet a bolygónk éghajlatát fenyegető veszélyekre és a klímaváltozás által előidézett, vészjósló természeti változásokra, amelyek hatása a jövőnkre nézve akár katasztrofális is lehet.
