Klímaváltozás, globális felmelegedés, elsivatagosodás… Naponta halljuk, olvassuk. Mégis mintha nehéz lenne a mindennapi feladataink mellett, újra és újra figyelmeztetni magunkat, hogy mi is felelősek vagyunk, hogy nekünk is változtatnunk kell. Kis lépésekre van lehetőségünk, de ha sokan megtesszük ezeket, az nagy változást eredményezhet. E kapcsán néhány aktuális kérdésnek is utánajártunk.
Mikor várható a klímaváltozás?
Az éghajlatváltozásról már nem beszélhetünk úgy, mint egy jövőben fenyegető problémáról, az már itt van! Emelkedő hőmérséklet, szárazság, csapadékszegény évszakok. Elég, ha a múlt év végi ausztrál bozóttűzre gondolunk, mely nem csupán a vadonban okozott hihetetlen károkat, hanem emberi életeket is követelt, az épített környezetben szintén pusztított, és több százezren kényszerültek otthonaikat elhagyni. A napjainkban is zajló koronavírus-világjárvány pedig komoly leckét adott arról, mi történik, ha tömegeket fenyeget egy betegség. Már pedig a hőmérséklet emelkedése, a nyaranta várható hőhullámok idősek és krónikus betegségek tömegeit fogja szintén fenyegetni.
De minek ehhez klímastratégia?
A kihívás tehát adott, egyrészt alkalmazkodnunk kell a megváltozott környezeti és éghajlati körülményekhez. Másrészt meg kell előznünk, hogy a változás ebben az ütemben folytatódjon. S ha klímaváltozás egyik fő oka az emberi tevékenység, akkor azt kell alaposan megnéznünk, hogyan kell új irányt adni életmódunknak, hogy lassítani tudjuk a folyamatot. És ehhez kell, hogy pontosan felmérjük, hol is állunk, és milyen lépéseket kell tennünk, azaz mint egy jó hadvezérnek, stratégiát kell alkotnunk.
Alacsonyabb széndioxid-kibocsátás, alacsonyabb hőmérséklet?
Nagyon leegyszerűsítve, igen. A Napból érkező fénysugarak melegítik fel Földünk felszínét. Ezt a hősugárzást az úgynevezett üvegházhatású gázok, köztük is a legrangosabb helyen a széndioxid, megkötik, azaz nem engedik ki az atmoszférából. Tehát az csak gyűjti a hőt, csak egyre melegszik, akárcsak egy kerti üvegház… Szén-dioxid sok forrásból kerül a légkörbe, például mi, emberek is azt lélegezzük ki, ám koncentrációja többek között a közlekedés, bizonyos fűtési rendszerek, az ipari termelés elterjedésével az elmúlt évtizedekben drámain megnőtt. S ugyan hosszú tudományos vitán vagyunk túl, vajon a globális felmelegedés a légköri széndioxid-koncentráció következménye-e, ma a szakérők többsége szerint: igen. Tehát az alacsonyabb kibocsátás, csökkentheti a klímaváltozás hatásait. Így a harmadik kerületi klímastratégia fő célkitűzése is: 2030-ra negyven százalékkal csökkenteni a kibocsátást.
Mit tehetek én?
Visszatértünk nyitógondolatunkhoz: ha én változtatok, az változást hozhat-e globális szintű folyamatokban? Megint csak azt mondjuk: igen, még akkor is, ha a tudományos álláspont szerint az éghajlatváltozásért nem kizárólag az emberi tevékenység a felelős. Sőt, ilyen lépés lehet az együtt gondolkodás is. Ön például megfogadja, hogy nem szál autóba, hacsaknem feltétlenül szükség, és végiggondolja, mire lenne ehhez szüksége. Több kerékpárútra? Barátságosabb közösségi közlekedésre? Lakóhelyéhez közelebbi munkahelyre? A klímastratégia véleményezésével erre is van lehetősége. Van ötlete, javaslata? Ossza meg velünk! Nézzünk szembe együtt a klímaváltozással!
