Idén két előadás lesz, eltérő műfajúak, de abban megegyeznek, hogy fantasztikus művészek lépnek színpadra, és nem csak a prózának jut szerep az előadásokon.
Szőke ciklon – 2016. július 1. 20:00
A fűszeres, friss levegő már önmagában is felüdülés egy fülledt nyári nap után, hát még, ha mindehhez egy szórakoztató darab is társul. S akad-e olyan, aki nem kedveli Rejtő Jenő egyedi humorú, fordulatos történeteit? Július elsején, este nyolckor a Zichy-udvarban remek kikapcsolódást ígér a kissé rendhagyó darab, melynek rendezője és társírója Szente Vajk, magának a szerzőnek is fontos szerepet szánt.
Ezen a péntek estén nem csak a sztorival ismerkedhet meg a néző, hanem azzal is, miként lesz belőle könyv. Mindeközben Evelyn Weston – fittyet hányva hiányos, gyengécske vezetni tudására – szélvészként üldözi az Álmodó Buddha nevű szobrocskát Európán és a Szaharán át. A mindvégig nevettető és egyben izgalmas történetet öt remek színész tolmácsolásában látjuk, akik huszonöt szerepet játszanak el, s ezt a bravúrt Gulyás Levente és Erőss Csaba zongorajátéka koronázza meg. Itt ugyanis nem betétdalok csendülnek fel, hanem a szereplők belső monológjai.
S nem mellesleg az este végére, a kerettörténetből az is kiderül, hogy Rejtő Jenő különös vonzalmat táplált a gépírókisasszonyok iránt, akiknek a könyvei szövegét diktálta.
Rejtő: Őze Áron, Magda: Földes Eszter, Apa: Szerednyey Béla, Munkás: Józsa Imre, Szomszéd: Csonka András
Zongorán közreműködik: Gulyás Levente / Erős Csaba, Díszlettervező: Bátonyi György, Jelmeztervező: Kovács Yvette Alida, Zeneszerző: Gulyás Levente, Dramaturg: Lőkös Ildikó, Ügyelő: Kabódi Szilvia, Súgó: Dobos Erika, Sajben Anita, Rendezőasszisztens: Erdélyi Adrienn, Petyi János
Tangó sztori – 2016. július 16. 20:00
Olykor az élet a legjobb dramaturg, mert tálcán kínálja a sztorit és a megvalósítást is. Így van ez az Óbudai Nyár július 16-án műsorra kerülő előadásával is.
Domahidy László operaénekes Argentínában turnézott, s maga sem gondolta, hogy a két kívánság kapcsán, – miszerint szeretné megkóstolni a híres argentin steaket, s látni szeretne egy autentikus tangóbár műsorát – megszületik egy harmadik. Olyan elementáris volt az élmény, hogy azon nyomban érezte, ezt valami módon át kellene adni a hazai közönségnek is. És itt volt óriási szerepe annak, hogy Sylvia Leidermann, a turné menedzser, ugyan kint élt, de az MTA levelező tagjaként tangókutatással foglalkozott s ebből a témából tartotta a székfoglaló előadását. Érthető módon lelkesen támogatta az ötletet, s végül ő lett az előadás művészeti tanácsadója is.
Aki arra számít, hogy a szokásos fülledt erotikájú tangó show jelenik meg a színpadon, azt ki kell ábrándítanunk, mert ez valami más lesz, de cserébe garantáltan többet kap a közönség annál, amire a cím alapján gondol. Az est folyamán autentikus szereplők sora gondoskodik arról, hogy ez az ősbemutató egyedi, grandiózus élményt adjon a közönségnek.
Megtudjuk, hogy honnan ered, milyen változásokon ment át, hány nemzet zenei és tánckultúrája nyomán formálódott, gazdagodott az évszázadok során. Nem tévedés, több évszázados a tangó múltja, hiszen a XIII. század környékén született Spanyolországban. Alapját a liturgikus énekek adják, melyre a fiatalok szerelmes szövegeket költve létrehoztak egyfajta világi éneket, s ezt a verziót közvetítették az őslakosság felé Amerika felfedezői. Kubában értő fülekre talált a zene és a szöveg is, s a helyi sajátosságokban megmerítkezve megszületett egy még gazdagabb variáció, s visszakerülve Európába, újabb színekkel, stílusokkal elegyedett. Egy csipetnyit felvett a francia sanzon világából, s német területen is magába szívott valamit, s hatással volt rá az olasz opera világa is. A tangó név valahol Kubában született, ahol ez a több nemzet kultúrájából összeszüremlett világi zene lett a tambo táncos estek legkedveltebb muzsikája. Mivel az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején Spanyolországból hatalmas tömegek keltek útra Dél Amerikába, újabb módosulatokon, változásokon ment át a zene és a tánc is. A tradicionális tangó zenekarok fő hangszerei ekkor már a bandoneon, valamint az európai hatásnak köszönhetően a gombos harmonika voltak, s a dalok mindvégig megőrizték a jellegzetes szaggatott ritmusukat. A tangó fénykorát élte ebben az időszakban, s a kikötőkben, az utcákon megjelentek a tangó táncosok, akik a tradicionális verziót táncolták, lassan kerülgetve egymást.
Ma a tévé műsorokban, táncversenyeken egy egészen más, akrobatikus, erotikus válfajával találkozunk, ahol a show elemeken van a hangsúly. Ezen az estén viszont a születésétől a XX. századig tartó aranykorig ismerhetjük meg a tangó zenetörténetét és a táncot is. Ahhoz, hogy ez a fantasztikus ősbemutató létrejöhessen, szükség volt arra is, hogy a darab szereplői egyfajta misszióként tekintsenek az előadásra, s a világ távoli sarkából is eljöjjenek.
Az est közönsége páratlan élményre számíthat, mert akik ezt eljátsszák, eléneklik, elmesélik, eltáncolják nekünk, hazai és külföldi hírességek, mindannyian elkötelezett hívei a tangónak, s zömmel valamilyen szálon kötődnek Magyarországhoz is. Ez azt juttatja eszünkbe, ami egykor George Cukor ajtaján szerepelt: „Nem elég, ha magyar vagy, tehetségesnek is kell lenni.”
A látványos ősbemutató résztvevői: Estefania Avilés operaénekes (Mexikó), Kútvölgyi Erzsébet színésznő (Kossuth-díjas, Érdemes Művész), Domahidy László operaénekes (Európa Hangja), Alejandro Szabo bandoneonművész (Buenos Aires – Madrid), Angela Calvo Ríos blockflőte (Kolumbia), Kutik Rezső gitárművész, Cantigas Quintett, La Movida zenekar (Kuba), Tango Harmony tradicionális tangózenekar, Lucas Molina Gazcón és Somos Judit világbajnok tangótáncos pár (Argentína) és vendégeik: Leandro Paluo, Marija Tsitsiani, Szeghalmi Endre és Serbán Andrea, Farkas Erika narrátor (MTVA), Művészeti tanácsadó: Sylvia Leidemann (Argentína)
A tortára a habot Bőhm György rendező teszi fel, a rá jellemző egyedi, igényes és látványos stílusában. A programot támogatja: Argentin Nagykövetség, Kubai Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége, Spanyol Királyság nagykövetsége, Budapesti Cervantes Intézet. S ahogy minden programról elmondhatjuk, az előadások nem jöhettek volna létre Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának támogatása nélkül.
