Hidegkuti Nándor születésének százharmadik évfordulóját ünnepeljük március 3-án. Óbuda-Békásmegyer és Budapest főváros díszpolgárának, az Aranycsapat legendás labdarúgójának életútjáról évről évre megemlékezünk.
„Óbudai voltam, óbudai vagyok!” – nyilatkozta Hidegkuti Nándor egykor egy interjúban. Mi pedig nagyon jóleső érzéssel olvassuk újra és újra ezt a mondatot.
Idézzük is fel, hogyan született ez a sziklaszilárd identitás: Hidegkuti Nándor Óbudán látta meg a napvilágot, 1922. március 3-án. A kerületi Szent Margit Kórház melletti, a Bécsi út feletti akkori grundon kezdett gyermekként focizni. És bár különleges tehetsége és kitartó munkája labdarúgóként és futballedzőként is – tegyük hozzá, igen megérdemelten – a világhírig repítette, mindig hű maradt a harmadik kerülethez, szűkebb hazájához.
Pályájára tekintve azt is érdemes kiemelnünk, hogy a világhírű magyar labdarúgó, amellett, hogy az Aranycsapat rendkívüli csatáraként ismerte meg az egész világ focirajongó társadalma, olimpiai bajnok is volt 1952-ben, világbajnoki ezüstérmes pedig 1954-ben.
És mindez hogyan alakult a számok nyelvén? Hidegkuti Nándor 69 válogatott mérkőzésen 39 gólt szerzett. Köztük az 1953-as londoni, legendás 6:3-as mérkőzésen mesterhármast rúgott az angol válogatott ellen.
Edzőként is remekelt, a firenzei Fiorentinát a Kupagyőztesek Európa-kupáján a győzelemig vezette 1961-ben. Az MTK örök legendája előtti főhajtásként az MTK Budapest FC Hungária körúti otthonát Hidegkuti Nándor Stadionnak nevezik.
Emlékét őrizve Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat díjat nevezett el róla: a lakossági jelöléseket követően a Hidegkuti Nándor-díj Óbuda-Békásmegyer Sportjáért elismerést adományozzuk annak a kerületi lakóhellyel rendelkező vagy a kerületben működő sportegyesület vezetőjének, edzőjének, aki kiemelkedő sporteredményt elősegítve a kerület sportéletéért, hírnevéért tevékenykedik.
