A Balázs Lajos Óbudai Civil Díjjal az önkormányzat minden évben olyan szervezet munkáját ismeri el, amely kiemelkedően és kitartóan szolgálja az itt élőket. E díjat 2020-ban a Békásmegyeri Montessori Alapítvány kapta, amelyet Stefán Mariann, a kerületi Gyermeksziget Montessori Óvoda vezetője 2007-ben alapított támogató pedagóguskollégáival. Stefán Mariann-nal a díjazás alkalmából beszélgettünk.
A Magyarországi Montessori Egyesület hazánkban az egyetlen olyan szervezet, amelynek feladata a Montessori-pedagógia országos szintű elterjesztése. Miben különbözik ez a módszer más pedagógiai alapelvektől?
Ezt a pedagógiai programot dr. Maria Montessori olasz orvosnő, pedagógus dolgozta ki és alkalmazta először saját intézményében a 20. század elején, célja minden egyes gyerek képességeinek maximális fejlesztése. A pedagógus feladata nem a direkt tanítás, hanem olyan feltételek megteremtése, amelyek a gyermekeket önálló tevékenységre, önálló gondolkodásra serkentik, így a gyerekek saját tevékenységük során, maguk fedezik fel a dolgok tulajdonságait, a világ összefüggéseit. Montessori egyik alapvető elve: „Nem a tudás mennyisége a fontos, hanem a képességek fejlettsége.” Az iskolák visszajelzései alapján a Montessori-óvodákból érkező gyerekek kitűnnek érdeklődésükkel, sokoldalú kreativitásukkal, problémameglátásukkal, önállóságukkal gondolkodásban és cselekvésben egyaránt. Montessori pedagógiája a 21. század társadalmi kihívásainak is megfelel, mert az emberséges fejlődés szempontjából nélkülözhetetlen, időtálló alapértékeket képvisel. Ilyen a tolerancia, a másság elfogadása, a segítőkészség, az integráció, a különböző népek kultúrájának megismerése és értékelése, a békés egymás mellett élés, a biológiai egyensúly felismerése, a természet szeretete, a környezet védelme.
Magyarországon mennyire elterjedt a Montessori-módszer?
A Magyarországi Montessori Egyesület 1991-ben alakult meg. Alapítója és tiszteletbeli elnöke, B. Méhes Vera azt szerette volna elérni, hogy minél több állami intézményben alkalmazzák ezt a módszert. A 2000-es évek elejétől számos magánintézmény is megnyitotta kapuját, s mára sokat szélesedett az intézménytípusok skálája: magán- és állami bölcsődék, gyermekfoglalkoztatók, fejlesztőközpontok, iskolák is együttműködnek az egyesülettel. Jelenleg 185 Montessori-csoport, illetve -intézmény működik hazánkban.
Melyek a III. kerületi Gyermeksziget Montessori Óvoda eddigi működésének fontosabb mérföldkövei?
A Zipernowsky napközi otthonos óvoda 1978-ban két épületben, tizenkét csoporttal nyitotta meg kapuit, és egészen 1991-ig az országos óvodai alapprogramot követte. Ekkor csatlakoztunk a Magyarországi Montessori Egyesülethez, ezáltal a Montessori-mozgalomhoz. Bencsik Lászlónéval, a kuratórium jelenlegi elnökével közösen kezdtük el a módszer bevezetését, s az intézményünk azóta bázisóvodaként működik. Megtisztelő volt számunkra, hogy az egyesület meghívására 1996-ban látogatást tett óvodánkban Renilde Montessori, Maria Montessori unokája, a Nemzetközi Montessori Egyesület elnöke. 2008-tól a Mosolygó óvodával összevontan egy intézményként működünk. Évről évre az önkormányzat és pályázatok segítségével a szakmai minőség emelése és az intézmény külső-belső környezetének minőségi megújulására törekszünk. A vegyes életkorú csoportoknak köszönhetően könnyebb a kicsik beszoktatása, és természetessé válik egymás segítése, elfogadása. Székhelyünkre 136, a Mosolygó tagóvodába 169 gyermek jár jelenleg.
Több mint negyven éve óta dolgozik ugyanabban az intézményben. Mekkora a különbség az óvónőképző szakközépiskolában tanult módszerek és a Montessori-pedagógia között?
A magyar óvodarendszer sok hasonlóságot mutat a Montessori-módszerrel, például elfogadottak a vegyes életkorú csoportok, a nyitott polcok, kis méretű asztalok, székek, szabad játék, munka jellegű tevékenységek, naposi munka, környezetvédelem. Ugyanakkor a Montessori-pedagógus kevesebbet avatkozik be, elsődleges feladata, hogy megfigyeljen minden gyereket, és mindenki adottságait a saját szintjéről fejlessze tovább. Az óvodában és az iskolai osztályokban is olyan fejlesztőeszközökkel vesszük körül a gyerekeket, amelyekkel szívesen játszanak, dolgoznak, ezzel segítjük hozzá őket képességeik fejlődéséhez, az ismeretek megszerzéséhez. A pedagógus csak annyit segít, ami a továbblépéshez szükséges. Ezt a pedagógiai magatartást nehezebb elsajátítani, mint a hagyományos tanítást és fegyelmezést. A Montessori-óvodában, -iskolában nincs fegyelmezés, mert minden gyerek mindig csinál valamit.
Önnek eszébe jutott-e az elmúlt évtizedek alatt egyszer is, hogy máshol mást csináljon?
Nem, engem egészen fiatal korom óta a gyermekekkel való foglalkozás motivál. Mindig nyitott voltam mindenféle újításra, megújulásra, az alternatív szakmai kompetenciákra és ismeretekre. Ezért is találhattam rá azokra a neves pedagógusokra, akik egy kicsit más oldalról, másként közelítik meg a nevelést, illetve a nevelés oktatásának a folyamatát, és ezek a módszerek csak megerősítették a pedagógiai szakmai munkámat. Már nem tudnám másként elképzelni az életemet.
Az alapítványt a szülőkkel együtt működtetik, mindig szem előtt tartva a gyermekek programlehetőségeit, illetve az óvodaépületek környezetének esztétikussá tételét. Milyen alkalmak vannak arra, hogy a szülők tevékenyen részt vegyenek az óvoda életében?
A szülők segítségére nemcsak a kertszépítő napokon, hanem hagyományos programjaink és az évszakhoz kapcsolódó ünnepek, jeles napok alkalmával is mindig számíthatunk, például az egészségnapokon, a majálison, a Márton-napi felvonuláson, az András-napi vásáron vagy az adventi készülődés során. Emellett aktívan kiveszik a részüket a pályázatokból is, közösen gondolkodunk azon, mit és hogyan kellene megújítani, szépíteni, fejleszteni.
A Közösségi Költségvetésnek köszönhetően múlt évben fejlesztőeszközökkel, új ablakokkal és ajtókkal, valamint gyermekmosdóval és zuhanyzóval bővült az óvoda. Milyen elképzeléseket szeretnének még valóra váltani a közeljövőben?
Rendszeresen adunk be pályázatokat a kisebb-nagyobb fejlesztésekre, és folyamatosan sikerül is előrébb lépni. Az elmúlt években új, mozgásfejlesztő udvari játékeszközöket tudtunk vásárolni, kialakítottuk a mezítlábas parkunkat, és pályázati forrásból hoztuk létre az óvodakertet. Legutóbb több kerti munkaasztalt pályáztunk meg, és szeretnénk majd egy árnyékolót is az óvodakerthez, míg az épületeken belül a nyílászárókat és a kiszolgálóhelyiségeket kell korszerűsíteni. Tervezzük egy sószoba kiépítését a Mosolygó tagóvodába, és ott is szeretnénk óvodakertet, illetve mezítlábas parkot kialakítani, hogy még nagyobb hangsúlyt tudjunk fektetni az egészséges életmódra és a különböző mozgástevékenységekre, a gyermekek környezetének esztétikájára.
Az Óbuda újság Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat egyetlen hivatalos lapja. Online is elérhető.
