„Ha szolgálni kívánok valakit, azokat szolgálom, akiknek szolgálójuk nincsen: a védteleneket – Göncz Árpád híres szavaival kezdte dr. Kiss László az emlékműsor nézőit köszöntő beszédét, és nyomban hozzá is fűzte: – Sokszor idézett gondolatok ezek Göncz Árpádtól, mégis azt mondom, nem elégszer.”
Az emlékműsorban, amelyet 18 órától tekinthetünk meg, többen többféle műfajban, többféle nézőpontból idézik meg Göncz Árpád alakját, munkásságát. Rainer M. János, az alapítvány kuratóriumának tagja például a fájdalmas hiányról beszél, a hiányról, amely mindannyiunkat sújt, amióta a köztársasági elnökünk nincs közöttünk, és arról a hiányról, arról a megfosztottságról, amelyet a járvány kezdete óta viselünk. Így hiányolunk kell a találkozásokat is egymással, emiatt ezúttal is csupán online térben emlékezhetünk együtt.
A felvételek között portréfilm és interjúk részleteiben Göncz Árpád gondolatait is hallhatjuk. Szavai mögött hatalmas tudása mellett szerénysége és szelíd békeszeretete is ott van, amely a legnépszerűbb politikusok sorába emelte.
Többek között hallhatjuk Bálint András Kossuth-díjas színművész tolmácsolásában annak a beszédnek a részletét is (A névtelen magyar), amelyet Göncz Árpád 1990 májusában mondott, amikor az indianapolisi egyetem díszdoktorává avatták. Ebben irodalmi eszközökkel, szívbemarkolóan állít emléket sorstársainak és tiszteleg előttük, mindazok előtt, akik a huszadik század viharos, olykor véres magyar történelmét végigélték, és helytálltak: emberek maradtak.
Emlékezzünk együtt a Magyar Köztársaság elnökére!
