A múlt század 30-40-es éveit az európai történelem egyik szégyenkorszakának tekintjük. A rasszizmus intézményesülése, emberek millióinak halálba küldésének ideje. Május 16-án a holokauszt roma áldozataira emlékezünk, azokra, akik a lágerekben egyedüliként szálltak szembe gyilkosaikkal. Példájukból ma is erőt meríthetünk.
Már a faji törvények kihirdetése előtt is egyes csoportokat ‒ köztük a cigány közösség tagjait ‒hátrányosan megkülönböztették, kegyetlen bánásmódban részesítettek Európa szerte, köztük Magyarországon is. A csendőrök rutinszerűen üldözték a romákat, a politikai hatalom pedig sürgette a „kóborló” cigányok elleni fokozott fellépést.
Kegyetlen törvények, hazug propaganda
Az 1935-ben Nürnbergben elfogadott törvények intézményesítették a náci fajelmélet alapján ellenségként tekintett csoportok tagjainak üldözését, koncentrációs táborokba hurcolását, meggyilkolását. Mindeközben a hatalmi propaganda a maga eszközeivel is harcba szállt, kihasználva az amúgy is meglévő negatív sztereotípiákat, előítéleteket, a társdalom esetleges, minimális szolidáris felszólalását is felmorzsolta.
Ilyen környezetben jószerivel az üldözöttek ellenállásával sem kellett számolni. Épp ezért nehéz szavakat találni arra a bátorságra, önmagukért és egymásért kiállásra, amelyet 1944. május 16-án az Auschwitz-Birkenau területén lévő cigány láger rabjai tanúsítottak.
Bátor ellenállásért gyilkos megtorlás
A roma tábor fogvatartottjai megtagadták az együttműködést az őrökkel, fellázadtak az SS-tisztek ellen, akik gázkamrába akarták terelni őket. Korábban egyik táborban sem volt példa ilyen ellenállásra, sőt, valójában semmilyenre, ám ennek a meglepő, bátor fellépésnek köszönhetően aznap egyetlen cigány embert sem gyilkoltak meg.
Ezt követően azonban a roma rabokkal szembeni embertelen bánásmód még kegyetlenebb lett. A munkára alkalmas cigány férfiakat Buchenwaldba, Ravensbrückbe vagy más táborokba szállították, majd 1944. augusztus másodikáról harmadikára virradóra, egyetlen éjszaka alatt az Auschwitz-Birkenau lágerben közel háromezer cigány gyermeket, nőt és férfit végeztek ki.
Megemlékezés Óbudán filmvetítéssel, tárlatvezetéssel
A roma holokauszt ‒ porajmos ‒ felfoghatatlan veszteségei mellett: Auschwitz-Birkenauban mintegy 21 ezer európai, köztük magyar roma ember halt meg, mégis ez a bátor kiállás, ez az összefogás némi erőt és reményt adhatott sorstársaiknak, ahogy erőt ad ma is mindenkinek, akár érintett, akár nem. 1944. május 16-án a cigány láger családjai példát mutattak valamennyiünknek emberségből, büszkeségből, bátorságból, méltóságból, ma előttük tisztelgünk.
Óbuda-Békásmegyer Cigány Nemzetiségi Önkormányzat szintén évről évre megemlékezik a roma ellenállás napjáról. Az idei május 16-án a roma holokauszthoz kapcsolódó filmvetítéssel és tárlatvezetéssel készülünk 10 órai kezdéssel a Goldberger Textilipari Gyűjtemény épületében.
Képünkön Orsós Teréz Lágerben című festménye látható
