Harmincnégy évvel ezelőtt, 1991. augusztus 24-én Ukrajna megvalósította minden nemzet legnagyobb törekvését, a függetlenséget. A Szovjetunió összeomlásának idején ezzel a döntéssel az ukrán nép vállalta, hogy kezébe veszi a saját sorsát, és saját nyelvét, kultúráját, hagyományait őrizve építi fel a jövőjét. Az elmúlt években a szabadságért folytatott küzdelem újra véres valósággá vált. 2022. február 24-én az orosz hadsereg Putyin elnök parancsára (nem első ízben) megtámadta Ukrajnát.
A háború azóta is zajlik, és nem csupán a frontvonalakon. A bombázások, kitelepítések, megalázások, erőszak, halál, az emberi tragédiák végtelen formái és iszonyatai mindennapossá váltak, amelyek civil emberek millióit kényszerítettek arra, hogy elhagyják szeretett otthonukat.
Három éve és 180 napja tart a háború a megtámadott Ukrajnában. A legutóbbi hírek szerint Oroszország ezen a héten csütörtökre virradóan nagyszabású, kombinált légitámadást intézett egész Ukrajna ellen.
A támadás kárpátaljai, magyar lakta településeket is érintett, köztük a magyar határtól mindössze 30 kilométerre fekvő Munkácson egy gyárat ért robotrepülőgép-találat. A támadásnak sérültjei is vannak, akik közül többeket kórházba kellett szállítani.
Kiállás
Soha nem volt még ily fontos, hogy kiálljunk a megtámadott Ukrajna népei és az onnan elűzöttek mellett az agresszorral szemben. Óbuda-Békásmegyer lakói és önkormányzata a háború első napjaitól fogva részt vállaltak a segítségnyújtásban.
Ukrajnából menekült családokat fogadtunk be, akik egy része azóta is itt él a III. kerületben. Gyermekeik óvodába, iskolába járnak, ők maguk munkát vállaltak, beilleszkedtek és közösségünk tagjaivá váltak.
Nem csak lakhatást, hanem emberi melegséget, biztonságot is igyekeztünk adni a hozzánk érkezőnknek. Köszönjük minden kerületi önkéntesünk odaadó, támogató munkáját a segítségnyújtásban.
Polgármesteri hivatalunkon ma is, Ukrajna függetlenségének napján, ott lobog az ukrán zászló…
