

Az 1700 évvel ezelőtti temetkezésből megmaradtak az utazó kocsi vas és bronz alkatrészei, valamint a kocsit díszítő, finom kivitelű bronz szobrocskák is. A nagy szakértelmet igénylő feltárást szoros együttműködésben végezték a BTM és a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai.
A kelta eraviszkuszok császárkorban élő elitjének temetkezési rítusához tartozott az utazó kocsik sírbatétele, ami idegen volt a rómaiaktól. A Róma-barát elit tagjai külsőségekben igyekeztek átvenni a hódítók szokásait, de a halállal találkozva a „rómaiság mázán” áttört őseik túlvilághite. Az eltemetett kocsi és a fogatos lovak a túlvilági utazás kellékeként, mintegy az „örök túlvilági boldogság garanciájaként” kerültek a sírgödörbe – mondta Mráv Zsolt, a Magyar Nemzeti Múzeum régésze, a pannoniai lovas és kocsi temetkezések kutatója, aki a fogatos kocsi bontását koordinálta.
A csillaghegyi utazó kocsi díszítése, a díszítőelemek minősége és száma alapján méltán tekinthető a római kori Aquincum területéről az utóbbi időben előkerült legszenzációsabb leletnek. A sírba tett kocsi a maga korában valóságos luxusjárműnek számított. A leleteket restaurálást követően várhatóan két éven belül az Aquincumi Múzeumban kiállítják.
Külön érdekesség, hogy a Múzeumok Éjszakáján június 24-én egy napra a nagyközönség is megcsodálhat három, már restaurált különleges bronz szobrocskát.
Fotók: Benkő Vivien Cher

