Az öngyilkos nem meghalni akar, hanem másképpen élni. Ezt szokták a szakemberek hangsúlyozni. Számunkra, laikusok számára is csak első olvasásra tűnhet e kijelentés furcsának. Ha utánagondolunk: igen, ilyenkor a krízishelyzetbe jutott egyedül nem talál kiutat. És ilyenkor időt kell nyerni, illetve segítséget kell kérni.
De mikor gyanakodjunk arra, hogy válsághelyzet van, és lépnünk kell? Az öngyilkossági kísérleteket rendszerint jellemző viselkedés vagy éppen viselkedésváltozás előzi meg. Például hangulati ingadozás, reménytelenség érzése, meg is fogalmazódik: „már nincs értelme az életemnek”, és a mindennapi dolgok iránt éppúgy, mint a korábban kedves elfoglaltságai iránt, elveszítheti érdeklődését az érintett.
Depresszióval vagy függőséggel élők és idősebb társaink különösen sérülékenyek
A gyanújelek ismerete mellett az is segítő eszközt adhat a kezünkbe a megelőzésben, ha tudjuk, mely csoportok tagjai különösen veszélyeztetettek.
A befejezett öngyilkosságok hátterében az esetek háromnegyedében kezeletlen pszichiátriai betegség, elsősorban depresszió áll. Az öngyilkosság kockázati tényezői között a második helyen a szenvedélybetegségeket találjuk, a szerhasználat, azaz az alkohol-, a gyógyszer-, a drogfüggőség mellett a túlzott mértékű szerencsejáték szintén rizikófaktor. A szomorú statisztika harmadik helyén az időskori öngyilkosságok állnak, hiszen az ebben az életkorban megszaporodó idült betegségek és az elmagányosodás mind-mind rontják az életminőséget.
Azt szintén a statisztikai számsorokból tudjuk, hogy ugyan az utóbbi évtizedben a magyarországi öngyilkossággal kapcsolatos adatok sokat javultak, de a többi uniós országéval összehasonlítva még mindig kiugróan magasak. De mit kezdjünk azzal az ismert, sommás, mégis leegyszerűsítő véleménnyel, amely szerint a magyar öngyilkos nemzet? „Én abban hiszek, hogy nincs öngyilkos nemzet, csak kezeletlen betegek”, kommentálta a kérdést dr. Németh Attila pszichiáter egy nyilatkozatában.
24 órás készenléti ügyelet fogadja a válsághelyzetbe jutottak telefonhívását Óbudán
Tehát az öngyilkosságra, akár egy betegségre, a depresszió legsúlyosabb szövődményeként tekintsünk, és minden kísérletet vegyünk komolyan, hiszen azok üzenetek: egyedül nem tudom megoldani a konfliktusaimat, segíts!
A segítségre szorulók éjjel-nappal, minden hálózatból ingyenesen, anonim hívhatják a 116-123-as telefonszámot.
Az Óbudai Családsegítő Tanácsadó és Gyermekvédelmi Központ ajtaja pedig a gyermekektől az időskorúakig minden harmadik kerületi lakos előtt nyitva áll. „Minden családsegítő munkatársunk, akivel klienseink először találkoznak, rendelkezik azokkal a stabil szakmai ismeretekkel, amelyek segítségével azonosítani tudják a mentális válsághelyzeteket, köztük az öngyilkosságot megelőző gyanújeleket – mondta Szalai-Komka Norbert, az óbudai intézmény vezetője. – És ismerve a krízisintervenció lépéseit, intézményen belül vagy azon kívül, a megfelelő szakemberhez irányítják a megsegítésre szorulót. Központunkban többek között gyermekpszichológus, felnőttpszichológus, pszichiáter és családterapeuta szakember várja a panasszal, kérdéssel érkezőket, bármelyikük külön beutaló nélkül is felkereshető. Munkatársaim napi 24 órában elérhetők, készenléti ügyeletünk telefonszáma: +36 20 576 9810.
