Magyarországon több tízezer családot érint az áram- és/vagy gázszolgáltatás fizetési nehézségek okán történő szüneteltetése, felfüggesztése, végső esetben kikapcsolása, mely különösen érzékenyen érinti ezen családokat a téli időszakban. A jelenleg hatályos adósságkezelési rendszer legfőbb hibája, hogy a bajba jutott családokon nem, vagy nem megfelelően segít, ugyanakkor a tartozás felhalmozására ösztönöz, mely idővel mind a szolgáltató, mind a fogyasztó oldalán komoly problémákat okoz.
„A törvénytervezet hónapok óta tartó egyeztetés előzte meg, de így is vannak és lesznek ellenzői”- kezdte a sajtótájékoztatót Harrach Péter frakcióvezető. A javaslat a szolgáltatóknak, a szolgáltatást igénybe vevőknek és a társadalom egészének is hasznos. A modern társadalmakban mindinkább az indirekt segítségnyújtás célravezetőbb, mint a direkt segélyek osztása. „Inkább esélyt, mint segélyt próbálunk biztosítani”-tette hozzá.
Bús Balázs országgyűlési képviselő az indítványt ismertetve kiemelte: a fő cél, hogy a szociális biztonságot növeljük. Az intézkedéssel el lehet érni, hogy senkinél ne szűnhessen meg az áramszolgáltatás. További előnye, hogy a kártyás fogyasztásmérőkkel meg lehet akadályozni az adósságok további felhalmozódását, és így a problémát a lehető legkorábban lehet kezelni.
A mérőórák felszerelésének körülményeiről, menetéről a következőket mondta: hatvan napos tartozás után kerülne felszerelésre az előrefizetésre alkalmas mérőóra, amennyiben előtte a fogyasztó és a szolgáltató a részletfizetésben nem tudott megállapodni, és az írásbeli értesítés is megtörtént a szolgáltató részéről a 20. és a 40. napon.
A korábban felhalmozódott tartozásról azt mondta, erről a szolgáltatónak és a fogyasztónak részletfizetési megállapodást kell kötni. Ha a megállapodást nem tartja be a fogyasztó, akkor ha a tartozása a minimálbér felénél kisebb, az általa befizetett összeg 25 százaléka a tartozásra fordítódik, míg ha a tartozás a minimálbér felénél nagyobb, akkor ez az arány 50 százalék. Így szűnik meg a fogyasztók tartozása hosszabb-rövidebb időn belül.
Külön kiemelte, hogy az önkormányzatok saját támogatási rendszerükbe természetbeni támogatásként be tudják építeni. Az ilyen típusú óráknak nemcsak védelmi funkciója van, hanem szemléletformálásra is alkalmas. Ahol ilyen órát korábban felszereltek, látható, hogy tudatos fogyasztás alakul ki, és megszűnik az illegális fogyasztás, ami sok esetben életveszélyes helyzeteket eredményezett. A KDNP-s képviselő arra is számít, hogy az indítvánnyal csökken a védett felhasználói státuszhoz jelenleg kapcsolódó bürokrácia.
Bús Balázs úgy véli, a kikapcsolási moratórium nem megoldás, mert sokszor még több adósság halmozódhat fel, ami kezelhetetlen mértékű adóssághoz vezethet, ami végül kilakoltatást von maga után. A kártyás mérőórák külföldön már beváltak nálunk pedig 5 éve hiába harcolnak érte a szociális szervezetek. Ez egyértelműen arra utal a politikus szerint, hogy az ellenzői kizárólag önös gazdasági és nem az emberek szociális érdekeit nézik.
Pálffy István, frakciószóvivő az indítvány másik benyújtója elmondta, hogy a mérőóra felszerelése a fogyasztónak semmilyen költséget nem jelent majd.
Arra a kérdésre, hogy mennyi embert érint majd a jogszabály módosítás, pontos számot nem tudott mondani, de összességében több százezer családnak nyújt majd segítséget.
Összefoglalva: A javaslat szélesebb és erősebb védelmet nyújt az embereknek. Energia szolgáltatási biztonságot nyújt számukra, védi őket a szolgáltatók gyakran bürokratikus, nem fogyasztó központú szemléletétől és tudatos, önálló energiagazdálkodásra ösztönöz. Védi, támogatja és neveli a tudatos lakossági fogyasztót, amivel még az energiafelhasználás terén elérhető takarékoskodást is segíti.- írja az indoklás.
„Meg kell tehát védeni a lakossági fogyasztókat attól, hogy magas tartozásuk halmozódjék fel, annak minden anyagi, szociális, egészségügyi és egzisztenciális következményével együtt.” zárta a tájékoztatót Harrach Péter.
A javaslat EU-konform, hiszen az unió is úgynevezett okos órák bevezetésén dolgozik, amely többek között az előre fizetés lehetőségét teremtik meg a fogyasztóknak.
Ha a parlament elfogadja, a szabályozás 2013.január 1-én lépne életbe, az addig hátralévő nyolc hónap elegendő, hogy a szolgáltatók kialakítsák a lakossági hozzáférést biztosító rendszereket.
