„Midőn az ember földén megjelent,
Jól béruházott éléskamra volt az:
Csak a kezét kellett kinyújtani,
Hogy készen szedje mindazt, ami kell.
[…]
De már nekünk, a legvégső falatnál,
Fukarkodnunk kell, általlátva rég,
Hogy elfogy a sajt, és éhen veszünk.
Négy ezredév után a nap kihűl,
Növényeket nem szül többé a föld;”
Madách Imre: Az ember tragédiája
1. Faültetési program
A harmadik kerületben 2020 novembere és 2021 áprilisa között 903 darab fa és 96 darab cserje került eltelepítésre, ebben nincsenek benne a beruházási folyamatban lévő komplex parkfejlesztések (pl. Táncsics-park) növénytelepítései. (Azóta csak novemberben összesen 188 fát és 80 cserjét ültettünk el, decemberben 400-nál is többet).
A fafajok kiválasztásakor alapvető szempont, hogy azok minél nagyobb lombkoronát nevelő, nagy levélméretű és a Kárpát-medencében őshonos, valamint komplex ökológiai funkcióval bíró (pollenjük, nektárjuk és húsos, lédús gyümölcseik révén a városi állatvilág számára kulcsfajok) fajok legyenek, illetve az adott terület eltartó képességéhez jól illeszkedjenek, gondozásuk alacsony városüzemeltetési költséget jelentsen.
Emellett az ültetett fajok bekapcsolódnak a kerületi háromdimenziós (fa-, cserje-, gyepszint) méhlegelő-koncepcióba is, illetve fasorokat képezve felszaggatják a város hőszigethatását, hűsítik azt.
A kerület faültetései három pilléren nyugszanak: 1. az önkormányzat saját erőforrásából, 2. fapótlási kötelezettségből és 3. Közösségi Fatelepítési Programból. Az önkormányzati és közösségi fatelepítés nem minden esetben élesen szétválasztható, hiszen a legtöbb esetben a hivatal vagy anyagi, vagy infrastrukturális segítséget nyújt a közösségnek. A világjárvány nem kedvezett az önkormányzatoknak sem, így anyagilag nehéz helyzetbe kerültek, ami a fatelepítéseken is érződik. A nehéz helyzet ellenére az önkormányzat a 10 millió Fa Alapítvánnyal együttműködve 25 darab kislevelű (Tilia cordata) és európai hársat (Tilia ×eurpoaea) telepített el a lakókkal közösen, a fenntartást az Alapítvány a lakókkal közösen végezte. A Budvill Kft. 10 darab zselnicemeggyet (Padus avium) ültetett el adományként.
A korábbi években mintegy 3000 darab fa pótlása maradt el, ennek közel harmadát sikerült már bepótoltatni.
A faültetések esetében kétkörös egyeztetés zajlik. A „belső” köröztetés keretében az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat vezetősége, Óbuda-Békásmegyer Városfejlesztő Nonprofit Kft., Óbudai Vagyonkezelő Zrt., a Hatósági Osztály, Óbuda-Békásmegyer Közterület-felügyelet és a Köztisztasági csoport („Városüzemeltetés”) véleményezi a telepítéseket. A „külső” köröztetés keretében az adott közterületre és a társasházak ajtajára kikerülnek hirdetőplakátok, magánház postaládáiba szórólapot dobunk be, illetve az Óbuda-Békásmegyer Főkertésze oldalon teszem közzé, majd közel 20 Facebook-oldalra osztom tovább, hogy hol és mit ültetünk. 1–3 hét lakossági véleményeztetési időszak is biztosítva van, majd a véleményeztetések után kezdődik a telepítési munkák megszervezése és lebonyolítása.
2. Faápolás
Faápolások átstrukturálása folyamatban van. Törekszünk 2020 óta arra a szakmai és természetvédelmi elvre, hogy faápolás nyugalmi időszakban történjen, míg vegetációs időszakban élet- és vagyonbiztonsági, illetve közlekedésbiztonsági okokból történjen csak faápolás.
Nyárfák kezelésénél két visszavágást követné azok kivágása, de az első visszavágáskor már aláfásítunk, hogy mire eltávolításra kerül a nyárfa, a helyét átvegye új fa.
A faápolásoknál az Óbuda-Békásmegyer Főkertésze oldalon teszem közzé a beavatkozásokat, majd közel 20 Facebook oldalra osztom tovább, hogy hol és milyen faápolási munkálatok lesznek, vagy miért vágunk ki fát. Fák előre tervezett kivágása esetén magára a fára kerül ki értesítés.
Az idei évben több illegális fakivágás felderítésében is közreműködtem, a mintegy 55 jogtalanul kivágott fa esetében szabálysértési bírság került kiszabásra, valamint a fák pótoltatása is folyamatban van.
3. Óbuda fája
Budapesten elsőként Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat hirdette meg az év fája programot. Az ötletért köszönet illeti Kemény Vagyimot és Fiáth Mariannát. Idén májusban két hétig a lakosok jelölhettek számukra kedves, szeretett, jelentős fát a címre – közel 70 jelölés érkezett. A beérkezett jelöltekből Burján Ferenc környezetügyekért és fenntarthatóságért felelős alpolgármester, Jade Ducretot, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet kommunikációs vezetője, Kerékgyártó Judit, az Óbudai Platán Könyvtár Ezüsthegyi Könyvtár (Magkönyvtár) könyvtárosa és jómagam alkotta szakmai bizottság kiválasztotta a szakmailag is indokolt 10 jelöltet, amelyeket lakossági szavazásra bocsátottunk.
Az idei év győztese a Harrer utcai ezüst hárs (Tilia tomentosa) lett. A megtisztelő cím mellett a fa koronaápolást kapott (száraz, sérült és beteg koronarészei eltávolításra kerültek), felbontottunk alatta 150 m2 térkövet, amelyet 10 m3 trágyázott termőfölddel pótoltunk, és gyöngykaviccsal burkoltunk, hogy az iskolai rendezvények továbbra is a fa alatt kerülhessenek megtartásra. A fa törzse köré a kerület kék színét adó virágok kerültek eltelepítésre: 5 darab kék hortenzia (Hydrangea macrophylla ’Early Blue’) és 10 darab liláskék virágú árnyliliom (Hosta lanceolata).
Ünnepélyes keretek között, az Óbudai Harrer Pál Általános Iskola diákjainak versei és énekei közepette táblaavatással köszöntöttük a fát. Óbuda fáját az 5. osztályos diákok fogadták örökbe. Köszönjük segítő együttműködésüket!
4. Lakossági faállapot-felmérési bejárások
Szentesi Ferenc javaslatára hirdettem meg a lakossági faállapot-felmérési bejárásokat, amelyek eddig három helyszínen voltak: Római úti (Pók utca) lakótelep, Békásmegyer Duna felőli és hegy felőli oldalán. A bejárásokon személyesen beszéltük át a fák állapotát, kezelési tervüket és ütemüket, a pótlások helyszíneit, a facserék szükségességét.
Általánosan elmondható, hogy nagy problémát okoznak a „nyárfavattázások”, az épületeket és parkolókat veszélyeztető, elöregedett (főleg nyárfák) állomány. A bejárásokon a zöldfelületet érintő lakossági feladatokat is átbeszéltük.
5. Vadvirágos méhlegelő
A kerületben az első méhlegelőt Burján Ferenc környezetügyekért és fenntarthatóságért felelős alpolgármester hozta létre 2020-ban. Az idei évben új szempontokkal kiegészítve, két helyszínen (Huszti út és Szőlőkert utca sarka, Csobánka tér), „Közösségi vadvirágos gyep vetése” program keretében történt telepítés.
A gyepeket fellazítva 20–22 fajból álló speciális magkeveréket felhasználva, gazdagon virágzó cserjékkel kiegészítve történt telepítés. Burján Ferenc kezdeményezésére szemléltető céllal a Csobánka térre rovarhotelt helyeztünk ki, a bemutatásra kerülő nagyboconádi kaptár illegális hulladéklerakásból származik.
6. Növényvédelem átalakítása
A kerületben leállíttattam a korábbi évek rossz gyakorlatát, miszerint totális rovarölő és gombaölő szerekkel permetezzék a közterületi fákat és cserjéket.
Tudomásom szerint nincs olyan önkormányzat hazánkban, amely teljes egészében megszünteti e szerek alkalmazását, és áttér a biokertekben, ökológiai gazdaságokban is és közterületen is egyszerre elfogadott növényvédelemre. Úgy gondolom, ez a lépés messze túlmutat önmagán, hiszen Budapest egyik legnagyobb kerületében, 40 km2-es területen csak természetes, bionövényvédő szerek alkalmazása csökkenti a környezet- és természetkárosítást, így legalább Óbuda-Békásmegyer területéről nem kerülhet be a korábban használt mérgek szermaradványa sem a táplálékláncba, sem a talajba, sem a talajvízbe, esetleg a Dunába.
A fák és cserjék kondíciójának növelésére, a következő évi rügyképződésre, egyben lisztharmatgombát gyérítő mellékhatással működő Tiosol lombtrágya (kalcium, kén, bór) és Humus FW (huminsav, fulvosav, mikroelemek) komplex hatása folytán serkenti a növények csírázását, gyökerezését és növekedését, ugyanakkor elősegíti a tápanyagok felvételét. E szereket alkalmazzuk a vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), a platán (Platanus orientalis, P. occidentalis és P. ×hybrida), a korai juhar (Acer platanoides), a szivarfa (Catalpa bignonioides) és a hársak (Tilia cordata, T. plathyphylla, T. ×europaea) kezelésére. A lombtrágyázás hatására jobb kondícióba hozott növények jobban ellenállnak a kórokozóknak és kártevőknek, fertőződés esetén kevésbé viseli meg őket.
A fákat és cserjéket károsító rovarok és atkák ellen Biosol-Káliszappant alkalmazunk, mely bevonja, leoldja, lemossa a kártevőket és ezzel gyérít. Ez a szer kombinálható a Tiosollal, így a lisztharmat elleni nyári kezelésre is alkalmas.
Gyomirtás esetében – összhangban az Európai Unió szándékával – felfüggesztettük a glifozát alkalmazását, a gyomok visszaszorítását mechanikai gyérítéssel, mulccsal és takarónövények alkalmazásával érjük el.
A növényvédelem átalakításának eredményességét az Ökológiai Mezőgazdasági Kutató Intézettel és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemmel együttműködve fogjuk felmérni és kiértékelni. Köszönöm Zsigó Györgynek a közterületi növényvédelem megújításában nyújtott konstruktív segítségét.
7. Komposztpontok
A komposztpontok „elődje” a sünhotel, amely pusztán az összekupacolt avar helybenhagyását jelentette. Kerületünkben négyféle komposztpont üzemeltetése folyik: önkormányzati kezelésben nyolc helyszínen (a Bud Spencer parkban a Spar felől, Juhász Gyula utca 3., 13. és 15. számoknál, Váci Mihály téren a Nánási út felől, Pók utcában az Őrlő és Lőpor utcák kereszteződésénél, Köles utcában, Hímző utca és Pünkösdfürdő kereszteződésében), a BKM Nonprofit Zrt. FŐKERT Kertészeti Divízió üzemeltetésében az Óbudai-szigeten, Civil egyesületek fenntartásában a Római-parton és több társasház összefogásában (pontos helyszínt a lakóközösség kérésére nem adunk meg).
A komposztálók egy részét a lakosság nem rendeltetésszerűen használja, így inkább zöldhulladék-lerakó pontként funkcionál, de ennek is van már most előnye, hiszen az illegális zöldhulladék-lerakás így koncentrálódik, városüzemeltetési költség takarítódik meg azáltal, hogy az összegyűjtésre kevesebb élőmunkaerő fordítandó.
Az edukáció eredménye azonban már itt is jól látszik, hiszen több társasház közgyűlési határozattal, kezelési tervvel együtt keresett meg azzal a kéréssel, hogy közterületen helyezhessék el komposztládáikat, amelyet a lakók példaértékűen használnak.
8. Pályázatok
8. 1. „Tiszta, virágos otthonunk Óbuda-Békásmegyer”
A pályázatot Burján Ferenc környezetügyekért és fenntarthatóságért felelős alpolgármester hirdette meg még 2019-ben, az idei évben Kléner Katalinnal és Krupa-Pálfi Anikóval alkottuk a zsűrit. Új szempont volt, hogy a lakosok által gondozott terület invazív növényektől mentes legyen.
8. 2. „Fogadj örökbe egy zöldterületet”
A pályázatot Burján Ferenc környezetügyekért és fenntarthatóságért felelős alpolgármester hirdette meg még 2019-ben. Idén bekapcsolódtam a pályázat koordinálásába, amelyben alapvetően a szakmaiságot kívántam erősíteni.
9. „Közösségi” programok
A szemléletformálás, a közös felelősségvállalás és a közvagyon megvédésének egyik eszköze, hogy a lakosságot bevonjuk a közterületek fizikai fenntartásába is. Sokan azt gondolják, hogy költségcsökkentésről szólnak a közösségi programok – holott az elvégzett munka és a Városüzemeltetés költségei talán nem éppen ár-érték arányosak.
A „közösségi faültetés és faápolás, erdősítés, kaszálás, vadvirágos gyep kialakítás” célja, hogy a lakók megismerjék az egyes kertészeti fogásokat és gyakorlatokat, elvégezve a munkát megismerjék annak nehéz fizikai voltát, és a közösen ápolt zöldterületeket jobban megbecsüljék. Köszönöm a „Közösségi faöntözés” szervezését a 10 millió Fa Alapítványnak és kerületi felelősének, Tímár Ágnesnek; a Hajógyári-szigeten végzett „Közösségi kaszálást” az Óbudai Kutyás Egyesületnek és vezetőjének, Gáspár Zsófiának.
10. Új jogszabályok
10. 1. Új „fás” rendelet
A „Budapest Főváros III. Kerület Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 23/2018(V.30.) önkormányzati rendelete a kerületi zöldterületek és zöldfelületek, valamint a fás szárú növények védelméről” című jogszabály nem kellően szabályozott, meghaladottá lett, így szükségessé vált teljes egészében új rendelet alkotása. Sokkörös belső egyeztetés után a szomszédos önkormányzatoknak, a Pest Megyei és Budapesti Kormányhivataloknak megküldtük véleményezésre, illetve a lakosság számára is biztosítottuk ezt a jogot. Az új fás rendelet reményeim szerint 2022. január 1-jétől lép életbe.
Az új rendelet fő célja a fás szárú növények rongálásának, értékcsökkenésének és pusztításának megakadályozása, a zöldterületi és zöldfelületi területeken a növényállomány indokolatlan megszűnésének, károsodásának megelőzése, elhárítása, és a bekövetkezett károsodás csökkentése, az indokoltan megszűnő zöldterület, zöldfelület növényállományának pótlásáról való gondoskodás, továbbá részletesen szabályozza a köz- és magánterületek faápolási, fakivágási munkáit és az illegális fakivágást.
A korábbi rendelettől eltérően részletesen szabályozza a közterületi fák jogait, illetve ismerteti a szankcionálásokat is. Újdonság, hogy gyümölcsfák esetén eltérő pótlást ír elő, ezzel is egyszerűsítve a kerület kiterjedt gyümölcsöseinek felújítását, azonban a biodiverzitás és a tájkép védelme érdekében a gyümölcsös (például lakópark építéséért történő) felszámolását már törzsátmérő 100 %-os pótlásával kívánja megnehezíteni.
A rendelet életszerűvé tétele érdekében az 5 cm alatti, építményből (kerítés, épület, hídfő) kinövő fás szárú növények pótlási kötelezettség nélkül eltávolíthatók.
Köz- és magánterületen nem telepíthetőek a következő tájidegen, adventív (invazív), agresszíven gyomosító fajok (és fajtáik): Acer negundo (zöld juhar), Acer saccharinum (ezüstjuhar), Ailanthus altissima (mirigyes bálványfa), Amorpha fruticosa (gyalogakác), Celtis occidentalis (nyugati ostorfa), Elaeagnus spp. (ezüstfa nemzetség fajai), Fraxinus americana (fehér kőris), Fraxinus pennsylvanica (amerikai kőris), Morus alba (fehér eperfa), Paulownia spp. (császárfa, oxyfa, smaragdfa fajok), Prunus serotina (kései meggy, syn. Cerasus serotina, Padus serotina), Prunus virginiana (virginiai meggy), Quercus rubra (vörös tölgy), Rhus typhina (ecetszömörce), Ribes aureum (aranyribiszke), Robinia spp. (akác nemzetség fajai), Ulmus ×hollandica (holland szil, csodasövény), Ulmus pumila (turkesztáni szil), Vitis labrusca (róka szőlő) és hibridjei, Vitis riparia (parti szőlő, syn. Vitis vulpina) és hibridjei, Vitis rupestris (sziklai szőlő) és hibridjei.
Gömbfa (különösen gömbjuhar – Acer platanoides ’Globosa’, gömb csepleszmeggy – Prunus fruticosa ’Globosa’) csak légkábel alá telepíthető úgy, hogy a közúttól a fa töve legalább 1 méter távolságra legyen. Köz- és magánterületen a fatest szöveti struktúrája és a fatest rossz minősége miatt nem telepíthető a nyárfa (Populus spp.) és a fűzfa (Salix spp.) nemzetségek fatermetű fajai és azok fajtái.
A lakosság számára „Közterületi fa gallyazásának és csonkolásának engedélyezése iránti kérelem”, „Magán- vagy közterületen álló fás szárú növény kivágása”, „Magán- vagy közterületen álló, veszélyhelyzettel fenyegető fás szárú növény kivágásának bejelentése”, „Fás szárú növény telepítési jegyzőkönyv” és „Fás szárú növény telepítési garancia záró jegyzőkönyv” formanyomtatványok tartalmi elemeinek meghatározásával kívánjuk az eljárásrendet érthetővé tenni, illetve a nem valós indokú fás szárú növények károsítását vagy elpusztítását visszaszorítani.
10. 2. KESZ („közösségi együttélés alapvető szabályairól”) rendelet módosítása
A „Budapest Főváros Közgyűlésének 48/1994. (VIII. 1.) sz. önkormányzati rendelete főváros köztisztaságáról” elnevezésű jogszabály egyértelműsítésére, pontos definiálására és a szabálysértések visszaszorítására módosítjuk „a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló 51/2018. (XII. 17.)” önkormányzati rendeletet. Országosan általánosan elfogadott, hogy „mindenki a maga háza tájékán sepregessen.”. Budapesten sajnos rossz irány alakult ki az elmúlt évtizedekben, azt az országos gyakorlatot, hogy mindenki a maga portája előtt tisztán tartja a területet, nyírja a gyepet, a sövényt és a közlekedést akadályozó gallyakat lemetszi, felváltotta a „gondoskodó állam” képe. Azonban az így generálódott többletfeladat ellátása egyre nehezebben valósítható meg, a világjárvány okozta gazdasági recesszió és az azt követő önkormányzati elvonások rávilágítottak, hogy nem fenntartható ez az állapot. A fővárosi rendelet azonban csak egy szándékkeretet ad, nem definiálja pontosan az ingatlan előtti közterületen az ingatlan tulajdonosától elvárt beavatkozásokat.
Jelentős városüzemeltetési költséget generál a közterületen ismeretlen személyek által, engedély (tulajdonosi hozzájárulás) nélkül telepített cserjék gondozása is, ezt a terhet kívánja a módosítás csökkenteni, valamint fel kívánja hívni a figyelmet a „jó gazda” és a körültekintő telepítés fontosságára. Sövények nyírása nem igényel jelentős szakmai tudást. Ezzel szemben fák esetében szükséges a lemetszhető gallyak átmérőjének maximalizálása, mivel a fák ápolása, metszése nagy szakmai tudást, nagy gyakorlatot igényel. Helytelen ápolása a fa vitalitását csökkenti, súlyos esetben a fa pusztulását eredményezheti.
11. Helyi védett fák
Idén nyáron megkezdtem Óbuda-Békásmegyer zöldvagyon-felmérésével kapcsolatban a kiemelkedő természetvédelmi értékek felmérését és megvédését is. Helyi védelemre lesznek előterjesztve: Harrer utcai ezüsthárs (Tilia tomentosa, Óbuda fája 2021), a Zichy-kastélyban két hegyi juhar (Acer pseudoplatanus) és a Fegyverneki eperfa (Morus alba ’Fegyvernekiana’), a római-parti kapitális méretű ezüstfenyő (Picea pungens) és Rómaifürdőn a 38 darab mocsárciprus (Taxodium distichum).
12. Lakossági kommunikáció és edukáció
12. 1. Médiajelenlét
A lakossági tájékoztatás és szemléletformálás érdekében már 2020 novemberében létrehoztam és üzemeltetem az Óbuda-Békásmegyer Főkertésze Facebook-oldalt, rekordnézettsége 64 ezer fő/hónap volt, átlagosan 17–24 ezer elérése van havonta. Az oldalon törekszem a legalább naponta történő posztolásra – az aktuálisan folyó munkákról (fakivágás, faültetés, parkfejlesztés, felhívások) adok hírt.
Dr. Kiss László polgármester úr kifejezett szándéka volt a főkertészi pozíció létrehozása által a lakossági tájékoztatás és szemléletformálás, így három témasorozatot indítottam: „Beszéljük meg!”, „Óbuda-Békásmegyer mesélő növényei” és „Zöld tennivalók”.
A „Beszéljük meg!” sorozat eddigi 17 bejegyzése fogalmakat, kertészeti beavatkozások elméleti hátterét, a vadvirágos gyep tudományos alapját és a Miyawaki-elvű minierdőt ismertette, a bejegyzések némelyike több mint 24 ezer elérést produkált.
Az „Óbuda-Békásmegyer mesélő növényei” sorozatban már több mint két tucat növényt mutattam be: ritka és gyakori fajok egyaránt ismertetésre kerülnek, botanikai leírásaik mellett jelentősebb lelőhelyeiket, felhasználásukat, természetvédelmi jelentőségüket, ökológiai funkciójukat, kultúrtörténeti vonatkozásaikat részletezem.
A „Zöld tennivalók” 10 posztjában az épp aktuális kertészeti munkákra hívom fel a figyelmet, és ismertetem annak praktikáit.
Teljesen, alapjaiból újjáépítettem a fa.obuda.hu weboldalt, ahol a különböző pályázatok háttértámogatásához feltöltésre kerültek a közterületre telepítésre javasolt fák és cserjék is.
Üzembe helyeztem a könnyebb kommunikáció érdekében a lakossag-fokertesz@obuda.hu e-mail-címet is.
A Mindenki Podcastjában negyedévente beszélgettünk a kerületben folyó zöldfelület-kezelésekről.
Az Óbuda újságban, önkormányzatunk kéthetente megjelenő lapjában rendszeresen publikálok, míg a Jelen és Magyar Hang – Budai hang polgári hetilapokban is több cikkben nyilatkoztam.
A kerületben folyó zöldfelület-kezelésről és munkásságomról Kemény Vagyim készített interjút az Óbudai Anzikszba, valamint Megyesi Éva a Kertészet és Szőlészet szaklapba.
Az Óbuda televízióban Blastik Ferenc interjújában számoltam be a kerület zöldfelület-kezelésének új irányairól.
A Klub Rádióban a Lay Viktória vezette Zöldklubban a kerületi fásításokról beszélgettünk.
12. 2. Nyári gyermekfelügyelet, természetismereti programok
Természetismereti programokat tartottam a Laborc utcában, ahol növényfajokat ismertek meg a jelen lévő gyerekek, levélpecsételtünk, valamint mikroszkópi egyszerű vizsgálatokat végeztünk.
Köszönetnyilvánítás
E helyütt is megragadom az alkalmat, hogy megköszönjem a kerület vezetésének, hogy nyitottak a reformgondolatokra, és munkatársaim konstruktivitását! Köszönetem fejezem ki a lakosság felé, hogy türelmesek és nyitottak, egyre együttműködőbbek és kezdeményezőbbek az új, modern és természetbarát zöldfelület-kezelésben! Hálás vagyok az egyesületeknek és civil szervezeteknek is a munkájukért!
