– A III. kerület Budapest egyik legnagyobb, leginkább sokarcú városrésze. Lehet-e közös nevezőre hozni az egymástól nagyon is eltérő kerületrészekben élőket, kialakulhat-e a közös óbudai identitás?
– Talán kialakulhat, ha az ide költözők és az itt élők egyaránt megérzik, hogy ez egy valódi egymást segítő közösség. Kicsit kisvárosi lét a városban; békésebb és nyugodtabb, mint Budapest. Egyébként inkább az egyes kerületrészek lakóinak – például a csillaghegyieknek, a békásmegyerieknek, a hegyvidékieknek, a kaszásdűlőieknek, vagy éppen a Római parton élőknek – van saját, helyi identitásuk és ezekből áll össze a sokszínű „óbudaiság”. Mindig is a szubszidiaritás, a problémák helyi szinten való megoldásának a híve voltam, így a kerületi civil szervezetek számára is megadjuk az önállóságot: próbáljanak alulról építkezni, így lesznek igazán élő közösségek, ha pedig valami meghaladja az erejüket, számíthatnak az önkormányzat segítségére. Számos kerületi műemléket sikerült például helyi civil szervezetekkel együttműködve felújítani. Önkormányzatunk legfontosabb szlogenje a „közösséget építünk”, ami szintén elsősorban a kis, helyi közösségek kialakulását, megerősödését, működését igyekszik segíteni.
– Ha már a szlogeneknél tartunk, mostanában a „Kultúra városának” nevezik Óbudát.
– Emellett „Gondoskodó város” is vagyunk és a „Mozgásban a város” is a mi szlogenünk, attól függően, hogy milyen tevékenységi területeinkről beszélünk. A legfontosabbnak mégis a közösségépítést tartom, erre épül minden. Olyan intézményeket igyekeztünk létrehozni, amelyek mindenki számára elérhetővé teszik a sportolást, a kulturális programokat, s ezzel a kerületben élőket is közelebb visszük egymáshoz. Persze tény, hogy az elmúlt négy évben rengeteg kulturális beruházás készült el a kerületben a 3K-Kaszásdűlői Kulturális Központtól a Goldberger Textilipari Gyűjteményig, amiért az idei Év Múzeuma címet is megkaptuk. De ide tartoznak a könyvmegállók is, amelyekből már hatot lehet igénybe venni a kerület közterein.
– A könyvtárak mellett az edzőtermeket is kivitték a közterekre, hiszen az egy főre eső fitneszparkok számát tekintve is élen járnak a fővárosban. Szükség van ennyire?
– Amikor 2010-ben megrendeztük az Óbudai Egészségolimpia rendezvénysorozat, kiderült, mekkora szükség van az ilyen jellegű kezdeményezésekre. Ekkor épült az első fitneszparkunk is, amelynek akkora sikere volt, hogy elhatároztuk: évente négyet fogunk építeni. Jelenleg tizenkettőnél tartunk, és idén még négyet építünk a kerületiek által kiválasztott helyszínekre.
– III. kerületi sajátosság az őshonos magyar gyümölcsfa fajták génjeit őrző Tündérkert is, amelyből a békásmegyeri az egyetlen a fővárosban.
– A Tündérkert mozgalomhoz való csatlakozás szintén civil kezdeményezés volt, amit később karolt fel az önkormányzat. Szeretnénk a természetes, egészséges életmódra nevelés, a korai szemléletformálás tekintetében is minél többet tenni. Ennek ugyanúgy része az iskolások parcellája a közösségi kertben, mint az egészséges büfé program, illetve az emelt szintű gyermekétkeztetés bevezetése.
– Kevésbé köztudott, de Óbuda sokszínűségéhez a második világháború előtt egy jelentős zsidó közösség is hozzátartozott. Bizonyára ez az oka, hogy különösen nagy hangsúlyt fektetnek a magyar holokauszt 70. évfordulójáról való megemlékezésre, s tematikus programsorozatot indítottak „Óbudai kövek” címmel.
– Óbudán élt az egyik legjelentősebb, ötezer fős fővárosi zsidó közösség, amelyből háromezren pusztultak el a háború során, ráadásul az óbudai téglagyár a nyilas hatalomátvétel után gyűjtőtáborként funkcionált, a deportálás, illetve a halálmenetek egyik utolsó magyarországi állomása volt. Mivel méltóképpen szerettünk volna megemlékezni a holokauszt óbudai áldozataira, a tavalyi Krúdy-emlékévhez hasonló felépítésű rendezvénysorozatot hoztunk létre a kerület számos kulturális és vendéglátó ipari intézménye, civil szervezete bevonásával. Az „Óbudai kövek” megrendezését egyébként nemcsak az óbudai zsidóság múltja, hanem a jelene is indokolja, ugyanis négy éve újra elindult a zsinagógában a közösségi élet.
– Közelednek az önkormányzati választások. Ha visszanéz az elmúlt négy esztendőre, sikerült-e megvalósítania mindazt, amit 2010-ben eltervezett? Mire emlékszik vissza legszívesebben?
– Igyekeztünk jól működő konszenzusos politikát kialakítani a fővárossal, a helyi pártokkal, vállalkozókkal és a civil szervezetekkel, ezért is tudtuk a legtöbb tervezett fejlesztést végrehajtani. Kiemelném a közösségi tereink felújítását, a már említett kulturális és közösségi beruházásokat, s hogy kidolgoztunk egy új modellt az önkormányzati bérlakásokban élők adósságkezelésére. A legnagyobb sikernek a Szent Margit Kórház 2006-ban megszűnt önállóságának hat éves küzdelem után való visszaszerzését, illetve kaszásdűlői közösségi ház átadását és a Promenád megépítését tartom.
– Ne feledkezzünk meg a tavalyi dunai árvízről sem. Hogyan értékeli a gátaknál történteket és milyen következtetéseket vont le a terület árvízvédelmi problémáinak megoldására vonatkozóan?
– A lehető legszervezettebben folyt a védekezés, amelyben a fővárosi és a kerületi szakemberek, a rendőrség és a polgárőrség mellett számos helyi civil szervezet és magánszemély is közreműködött, s nyújtott önzetlen segítséget. Sikerült megvédenünk a kerületet, de ha egy még nagyobb áradás jön, hatalmas területeket elönthet a Duna. Kiderült, mennyire fontos a csillaghegyi partszakasz védelme, hogy sürgősen újra kell gondolni a védekezést és egy komolyabb védművet létrehozni. Ezt a kérdést a következő ciklusban minél hamarabb meg kell oldani.
– Elindul ismét a választáson?
– Igen, vannak még terveim, szeretném folytatni a munkát.
– Hallhatnánk néhányat ezek közül?
– Kiemelt cél egy uszoda létrehozása, a Promenád meghosszabbítása és a békásmegyeri piac átépítése. A parkolási gondok megoldására P+R parkolók létrehozását szorgalmaznánk a városhatár közelében, Békásmegyerhez hasonlóan Kaszásdűlőn és Pók utcai lakótelepen, valamint belső- Óbuda területén térfigyelő rendszert építenénk ki. A Hajógyári szigetet szeretnénk bevonni a kerület pihenő és sporthelyszíneinek a sorába, és a Zichy Kastély felújítására és kulturális hasznosítására is pályázunk. Persze még erre a ciklusra is tartogatunk egyet, s mást: őszig szeretnénk átadni a Fő téri kulturális információs központot, a csillaghegyi Makovecz bölcsődét, a Harrer utcai és a Keve-kis erdei iskola melletti sportcentrumot, a Heltai Jenő tér melletti megújított zöldterületet, illetve két új idősek klubját.
Csikor Ottó, Pest-budai Látkép
