A Vision Zero egy Svédországból indult kezdeményezés, amelyhez Kanada, Hollandia, Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok néhány régiója is csatlakozott. Célja a súlyos és halálos kimenetelű közlekedési események számának nullára csökkentése.
A Vision Zero célkitűzései már Budapesten is elérhetők: szemléletformálással, a közúti járművek jobb felépítésével, a közúti infrastruktúra fejlesztésével, illetve a sebességhatárok csökkentésével. Az ember-jármű-pálya hármasából az ember a legfőbb érték, ezért a tervezés alappillére az emberközpontúság és az a tény, hogy az ember akaratlanul is hibázik.
A városi közlekedés egyik védendő csoportjának, a kerékpárral közlekedőknek a biztonsága érdekében a Közlekedéstudományi Intézet egy olyan átfogó vizsgálatot készített, amelynek elsődleges célja a jelenlegi baleseti adatgyűjtés értékelése és elemzése volt, amely alapján javaslatot tettek a hiányosságok felszámolására, a hiányzó adatok pótlására. A városban gyalogosan és kerékpárral közlekedők csak megfelelően kialakított infrastruktúra és támogató szabályozás segítségével lesznek valóban védendő közlekedők.
A városi terek közlekedési infrastruktúrájának kialakításnál alapvető szempont, hogy a közlekedő ember legyen mindig észlelhető, nagy forgalmú utak keresztezése során minél rövidebb időt töltsön az úttesten, a kijelölt gyalogos átkelőhelyeken pedig minden esetben legyen megfelelő figyelmeztetés az autózók számára. Ezt segíti a klasszikus gyalogátkelőhely kijelölésen kívül a Budapesten is számos helyen alkalmazott gyalogos középsziget, az átkelő járdaszintre emelése vagy ún. parkolási fülek kiépítése.
A halálos és súlyos kimenetelű közlekedési események számának csökkentése érdekében elengedhetetlen a közgondolkodás, a magatartás és a viselkedés javítása is. Ennek eszköze lehet a hatályos szabályok felülvizsgálata, megtanítása és betartatása, amiben kulcsfontosságú az oktatás és a szemléletformálás.
A „Zöld Budapest” eléréséhez nemcsak egészségesebbé, hanem biztonságosabbá is akarja tenni a Fővárosi Önkormányzat Budapestet, így a tervezés és a szemléletformálás középpontjában egyaránt maga az ember, az emberek közötti együttműködés elősegítése áll.
