A Római-part árvízvédelmét övező hosszas vitákat követően a főváros 2020 elején határozatba foglalta, hogy készüljön el a Római-part jövőképe és fejlesztési koncepciója széles körű társadalmi bevonással, közösségi tervezés keretében. Az első lépést jelentő jövőkép hivatott a területhasználat alapelveit és a parthasználattal kapcsolatos elvárásokat rögzíteni, egyaránt megadva az árvízvédelmi mű műszaki tervezésének sarokköveit és a további fejlesztések irányait.
Tavaly szeptemberben a Római-partot szerető, használó budapestiek találkozhattak azzal a kérdőívvel, amely feltette a kérdést: Milyennek szeretné látni a Római-partot 20 év múlva?
Másfél hónap alatt közel 4500 kitöltő nyilatkozott arról, hogy mit tart a terület legfőbb értékeinek, mi az, amin változtatna, és ezeket szem előtt tartva hogyan képzeli a Római-part jövőjét. Ezzel párhuzamosan a helyi érintettek csoportjait – a vendéglátósokat, a vízi sportok szervezőit, a helyben lakókat és a terület fejlesztése kapcsán számos önkéntes munkát vállaló civileket – online beszélgetések keretében szólította meg a Fővárosi Önkormányzat.
A különböző hátterű érintettektől, érdeklődőktől kapott információk alapján meglehetősen egységes kép rajzolódott ki. A Római-partot úgy kell fejleszteni, alakítani, hogy megőrizze fekvéséből és múltjából következő egyedi, sajátos karakterét, hangulatát, szellemiségét, amely a más fővárosi Duna-parti helyszínek között is egyedülállóvá teszi.
Az idős fák, a zöldfelületekkel kísért kavicsos Duna-parti föveny a terület legfőbb vonzereje, és egyetértés van abban is, hogy a Római-part elsődlegesen a rekreáció, az üdülés és a szabadidősportok helyszíne.
Fontos, hogy sokféle korú, érdeklődésű, anyagi helyzetű látogató számára tudjon kikapcsolódást, örömöt, elérhető szolgáltatásokat nyújtani, és a Római-part fejlődésében mindig középpontban álló evezős sportélet fejlesztésének fontosságával is a legtöbb megnyilatkozó egyetértett.
A párbeszéd során természetesen azok a vitás helyzetek, konfliktusok is napvilágra kerültek, ahol további egyeztetésekre, közös gondolkodásra van szükség a mindenkinek megfelelő megoldások megtalálására.
Béres András, Óbuda-Békásmegyer Római-partért felelős alpolgármestere a jövőkép kapcsán elmondta:
“A korábbi években a Római-part természetközeli állapotának megőrzése volt a fő kihívás. Az előző városvezetés egy hatalmas természetpusztítással járó és számos biztonsági kockázattal rendelkező mobilgátat tervezett a partra. Szerencsére sikerült megmenteni a Rómait. Az új vezetés egy másik komoly feladattal szembesült: egy új jövőkép megalkotásával élhetőbbé és még több ember számára vonzóvá kell tenni az átgondolt koncepció híján eddig részben elhagyatottá, részben rendetlenné vált partszakaszt. Ennek érdekében Magyarország eddigi legnagyobb közösségi tervezése valósul meg a Rómain, hiszen egy négy kilométeres dunai partszakasz jövőjét szeretnénk meghatározni nagyszámú érintett széles körű bevonásával.”
A tervek szerint ez év során megkezdődik a közösségi tervezés újabb köre, amelyben lehetőség nyílik a fejlesztendő helyzetek részleteit is megvizsgálni, és ezzel párhuzamosan elindul az árvízvédelmi lehetőségek beazonosítása, összehasonlítása is. A főváros által megkezdett közös munka célja, hogy a Római-part 20 vagy akár 200 év múlva is Budapest sokak által szeretett és használt kikapcsolódási helyszíne legyen.
A tavaly ősszel megkezdett közösségi tervezési folyamat eredményeként elkészült jövőkép-dokumentum, valamint minden háttérinformáció megtalálható a romai.budapest.hu oldalon.
