A Szent Margit Kórház megoldásainak jelentős részét akár példaként is lehet állítani más kórházak számára, hiszen az intézmény azon kevés kórház közé tartozik, amelyek nemcsak nagyobb tartozás nélkül működnek, hanem még fejlesztésekre is félretesznek – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter, Budapest II. és III. kerületének fideszes országgyűlési képviselője a felújított osztály átadóján. Az egészségügyi ellátás javítását célzó kormányzati lépésekről szólva közölte, hogy az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére 2010 óta több mint 500 milliárd forintot fordítottak. Az Egészséges Budapest Program (EBP) a 2017-es költségvetéssel már elindult, 40 milliárd forintnyi fejlesztéseket indítottak el – mondta Varga Mihály, kifejtve, hogy ebből 22 milliárdot fordítottak orvostechnológiai fejlesztésekre, 18 milliárdot pedig építészeti tervezések megkezdésére. Közölte, idén 30 milliárd forintot fizetnek ki hasonló célokra. Ugyanakkor – mint hozzátette – a járóbeteg-szakrendelők bővítése és az egyházi kórházak támogatása ezt a forrást lényegében 200 milliárd forint fölé emeli. Varga Mihály elmondta:az EBP keretében 2019-ben 42 milliárd forintot használnak majd fel. Kitért arra is, a kormányzat fontos feladatnak tekinti, hogy az egészségügyi szakdolgozók a következő hónapokban olyan bérfelzárkózási lehetőséget kapjanak, amely az eddig bejelentett béremeléseket is meg fogja növelni. A kormány a szerdai ülésén foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy a kórházak egy bizonyos részében évről évre kialakul egy gazdálkodási feszültség, amelyet “érdemes” az év végén kezelni – mondta a pénzügyminiszter. Közölte azt is: az “év vége felé” egy olyan támogatási segítséget kívánnak biztosítani, amely arra is tekintettel lesz, hogyan lehet a gazdálkodást a következő évben biztonságosabbá tenni.
Tarlós István főpolgármester elmondta: az osztály 2012-ben kezdte meg működését, és most mintegy ezer négyzetméteren újult meg. Valamennyi kórterem funkcionális és komfortos lett, és önálló foglalkoztató terápiás helyiségben folyik ezentúl a betegek komplex rehabilitációs kezelése – tette hozzá. A főpolgármester kitért arra, hogy az osztályra a legnagyobb számban stroke trauma után kerülnek betegek, de számos csípőtáji törést elszenvedett, illetve protézissel ellátott pácienst is kezelnek. Az osztályon általában 3-4 hétig zajlanak a gyógyítási folyamatok, de nem ritka a több hónapos kezelés sem – közölte, hozzátéve: évente átlagosan 500 ember rehabilitációját végzi az osztály, ahova az ország valamennyi területéről érkeznek utógondozásra szoruló betegek. A főpolgármester hangsúlyozta: a Szent Margit Kórház – ahogyan eddig is – számíthat a Fővárosi Önkormányzat támogatására a továbbiakban is. Tarlós István szólt arról is, hogy az EBP keretében a főváros történetének legnagyobb kórházfejlesztése indult el.
Fábián Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyi fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára elmondta: az ország történetének legnagyobb egészségügyi fejlesztését jelentő EBP keretében a kormányzat 700 milliárd forint összegben biztosít forrásokat arra, hogy vidéki kórházfejlesztések és más egészségügyi beruházások mellett a már régóta időszerű budapesti egészségügyi fejlesztések is megvalósulhassanak. A program keretében 2017 és 2026 között öt fővárosi és Pest megyei egészségügyi intézmény modernizációja is megvalósul. Három nagy centrumkórház jön létre: a dél-budai, az észak-pesti és a dél-pesti. Emellett huszonöt fővárosi és Pest megyei társkórházban, ezen belül négy egyházi fenntartásúban, továbbá harminckét szakrendelőben valósulnak meg fejlesztések. Folytatódik a kórházak orvostechnológiai eszközeinek beszerzése is – tette hozzá.
Badacsonyi Szabolcs, a kórház főigazgatója beszédében elmondta: a fejlesztés az intézmény saját költségvetéséből valósult meg. Ezzel azt bizonyítják, hogy az elmúlt hat évben erős intézménnyé vált a Szent Margit Kórház, amely a tulajdonos állam támogatása, pályázati források igénybevétele, a főváros és a kerületi önkormányzat, valamint a civilek rendszeres segítségnyújtása mellett saját munkájával, hatékony gazdálkodásával is hozzá tud járulni az intézmény megújulásához – mondta. Hozzátette: a Magyar Paralimpiai Bizottsággal újfajta együttműködést indítanak. A közös munka célja, hogy az osztályon gyógyuló betegek a legteljesebb életet élhessék a rehabilitáció után, valamint az, hogy érintettekkel megismertessék a parasportokat.
Szekeres Pál, a Magyar Paralimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke, a fogyatékos emberek társadalmi integrációjáért felelős miniszteri biztos azt mondta, hogy a megvalósult fejlesztéssel az osztályon meglévő szakmai tudáshoz és a betegeknek nyújtott segítséghez most az épített infrastruktúra is felzárkózott. A sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy az osztályon új burkolatot kaptak az elkülönítők, a folyosó és a kiszolgáló helyiségek, továbbá valamennyi kórteremet újrafestették. Kiépítettek egy a mozgássérültek által is önállóan használható vizesblokkot. A fejlesztés így nagyban hozzájárul a betegek magas színvonalú és biztonságos rehabilitációs ellátáshoz.
