„Azt tapasztaljuk, hogy elkötelezett, érdeklődő résztvevők érkeznek, akik látják a lehetséges szerepüket az áldozatsegítésben”, mondja Hoffmann Kriszta, szociális munkás, szupervizor, a NANE munkatársa, aki önkormányzatunk és az egyesület közös, a szépségiparban dolgozó szakemberek számára indított áldozatsegítő ingyenes képzés szakmai részéért felel. Beszélgetésünkben többek között arra is kitérünk, hogy a képzés után sem engedik el a résztvevők kezét: nekik esetmegbeszéléseken van módjuk a gyakorlati alkalmazás tapasztalatait és kérdéseseiket megosztani egymással és szakemberrel.
A NANE Egyesület a többi között szociális szakemberek, pszichológusok, rendőrök számára tart képzéseket a családon belüli erőszak és bántalmazás témakörében. Hogyan illenek ebbe a sorba a szépségiparban dolgozók?
Áldozatokkal nem csak szakemberek találkoznak, hiszen a mai Magyarországon minden negyedik nő él élete során fizikailag is bántalmazó kapcsolatban. Tehát a statisztikai adat alapján a szépségszalonokban megforduló nővendégek nagy része érintett a nők elleni erőszak legsúlyosabb formáiban.
Fontosnak tartjuk, hogy az itt dolgozóknak szakszerű, naprakész információik legyenek a témában. Attól kezdve, hogyan ismerhetik fel a bántalmazás jeleit (itt természetesen nem a fizikai erőszak nyomaira gondolunk, sokkal inkább például arra, mi figyelmeztethet: a bántalmazó szisztematikusan, célirányosan igyekszik áldozata önbizalmát leépíteni), egészen addig, milyen eszközeink lehetnek az áldozat segítésében, támogatásában.
És a NANE célja nem csupán a nők és gyermekek elleni erőszak ellen fellépni, az áldozatok védelméért felszólalni, hanem törekvése a szemtanúk megszólítása is, hiszen az áldozatok köztünk élnek. Így a társadalmi szemléletformálás is célkitűzésünk, ennek része hangsúlyozni, rendszerszintű változásra és valamennyiünk szolidaritására szükség van.
Hogyan született meg a szépségipari szakemberek képzésének terve a harmadik kerületben?
Ez nem előzmény nélküli Óbudán. Tíz évvel ezelőtt egy szépségszalonból érkezett megkeresés, egy workshop megtartására a témában, mert érezték ennek a tudásnak hiányát. Így nagy örömmel vettük, hogy Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat az évek óta tartó komplex áldozatsegítő együttműködésünk részeként nyitott volt a képzés elindítására.
A civilek képzése stratégiánk része. Például segélyvonalunk önkéntes munkatársai – természetesen szakmai felkészítést követően – szintén elkötelezett laikus segítők. Tehát egyesületünk neve: Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen nem csupán egy jól csengő szlogen, hanem valódi tevékenység.
Mindemellett tudjuk, a szépségszalonokban a nők, talán éppen az ott dolgozókkal való testi érintkezések nyomán, megnyílhatnak, ilyenkor egy pozitív megerősítés, egy erkölcsi állásfoglalás a munkatárstól komoly támasz, ellensúly lehet. Egyszerű példa: a vendégedből kibukik, „a férjem kövér tehénnek nevez” (ez, ugye, egyértelműen önbizalom-romboló verbális bántalmazás), ha ebben a helyzetben azt mondod, „senkinek nincs joga így beszélni veled” (erkölcsi állásfoglalás), és „te úgy vagy jó, önazonos, ahogy vagy” (pozitív megerősítés), máris sokat tettél.
Hogyan épül fel az egynapos képzés tematikája?
A képzés elején a képző számára is fontos feltérképezni a jelentkezők motivációját. Rendszerint azt tapasztaljuk, hogy elkötelezett, érdeklődő résztvevők érkeznek, akik látják a lehetséges szerepüket az áldozatsegítésben, és azért jönnek el, hogy itt megtanulják: hogyan csinálják jól.
Így elméleti tudást is nyújtunk, mindenekelőtt, hogy az alkalmazott fogalmakon ugyanazt értsük. A bántalmazás jeleinek felismerése (akkor is, ha az érintett nem áldozatként tekint önmagára,), a kommunikációs eszközök megismerése, például az előbb említett pozitív megerősítés, mind részei a felkészítésnek.
A teljes délutánt az elméletben megtanultak gyakorlatba fordítására szánjuk. A helyzetgyakorlatokban, biztonságos környezetben alkalmazzuk a megismert technikákat, hogy majd a való életben magabiztosan használhassák őket.
A bántalmazáshoz kapcsolódó, például áldozathibáztató, illetve a hagyományos nemi szerepekre vonatkozó sztereotípiák társadalmi beágyazottsága még ma is igen erős. Ezekkel is meg kell küzdeni a képzések során?
Bár ezek a mítoszok valóban igen ellenállóak, azt látjuk, a képzésünkre érkezők saját maguk is már elkezdték megkérdőjelezni ezek érvényességét. Megérteni szeretnék a bántalmazás folyamatát, az áldozatot pedig segíteni, semmiképpen sem elítélni.
Lássunk is egy példát, a férfi korai elköteleződése, „a szerelem első látásra”, miközben hathat igen romantikusnak, a párkapcsolati erőszak egyik figyelmeztető előjele lehet, amely mögött a nő teljes kontroll alá vonásának szándéka állhat. Ilyenkor a vendég beszámolójára egy felkészült szépségipari dolgozó hatékonyan tud reflektálni, kérdésekkel, visszacsatolással, megerősítéssel, minden bírálatot elkerülve.
Ugyanakkor a társadalom nemi szerepekről vallott nézetei is formálódnak, egyre gyakrabban merül fel például, hogy tényleg csak a nők kötelessége-e a fizetetlen házimunka elvégzése, tényleg csak a nők feladata-e a családtagok gondozása, a gyermekek nevelése. Ezek a kérdések a hétköznapokban, a szépségszalonokban is megjelennek, így a képzésünkön is foglakozunk velük.
Tehát a képzésre jelentkező munkatársak empátiával, szolidaritással, érzékenyen fordulnak az érintett vendégeik felé. Laikusként felmerül bennünk a kérdés, hogy ennek az attitűdnek a révén ők maguk nem vonódnak be túlzottan a folyamatba, amely akadályozhatja a biztonságos segítést vagy akár az ő biztonságukat is.
Ez valós és nagyon fontos kérdés, így a képzés és az esetmegbeszélések során definiáljuk, az ő esetükben a segítés az információátadással egyenlő. Ezért világos határokat jelölünk ki, mi az ő kompetenciájuk (tájékoztatni, megerősíteni, visszajelezni), és mi az, ami már erre képzett segítő szakember kompetenciájába tartozik, amikor már az a segítség a részükről, hogy szakszerű szolgáltatáshoz irányítsák az érintettet.
A segítés se alul, se túl ne működjön, és ezt le is fordítjuk a gyakorlat nyelvére. Ha a munkatárs bizonytalan abban, hogy valóban segítség-e, ha ő bármilyen módon reflektál a lehetséges áldozat felé, akkor inkább várjon a következő találkozásig. Addigra gondolja át, konzultáljon, és így fogadhatja vendégét, „de jó, hogy eljöttél, gondolkoztam azon, amit mondtál…”, és ez már önmagában is nagyon támogató, jó érzés lehet a nő számára, de hogy ez működjön annak feltétele, hogy hiteles legyen ez az odafordulás, ha nem az, a dolgozót metakommunikációja elárulhatja, az érintettek ugyanis nagyon érzékenyen fordítják le ezt a nyelvet.
A gyakorlatban szintén nagyon hatékony lehet például az is, ha a munkatárs jelzi, van nála egy NANE-szórólap hasznos információkkal, és hozzáfűzi, „olvasd el, de ne vidd haza, ha nem biztonságos”, vagy „ha rákeresel a témára, inkognitó módban böngéssz”. Mindkét tanács mindkettőjük biztonságát szolgálja.
Álmodozzunk egy kicsit: milyen lehetőségek megteremtése lenne a szépségszalonok működésében, az ott dolgozó szakemberek képzésében ideális az áldozatsegítés szempontjából?
Van, ami már kiválóan működik. Például sok szakember tudja, hogyan töltheti fel a szalonban a vendég érzelmi tankjait: ez csak a vendég ideje, a szalon munkatársa nem foglalkozik közben mással, nem veszi fel a telefont, megkérdezi a vendéget, hogy „hol érinthetlek meg, hogy az még komfortos legyen számodra.” Ez lehetne akár egységes brand is: „traumatudatos szalon”, amelyek egyforma kívánalmak szerint működnek, és ahol tudom, mit várhatok el, hogyan fognak velem bánni.
Ismerjük ennek nemzetközi megvalósulását is. Az Egyesült Államokban, Chicago városban például egy szépségipari szakember engedélyéhez szükséges, hogy elvégezzen egy áldozatsegítésről szóló kurzust. Mindez nem is tűnik elérhetetlen álomnak, hiszen már az megvalósítható lenne, ha például a szépségipari szakemberek alapképzésének része lenne az áldozatsegítő tudás megszerzése, amely kezdeményezés az önkormányzattal való együttműködésünk során is komolyan szóba került. Hiszen valljuk, az értő tanú tudásával szó szerint életeket menthet!
(Tavalyi képzésünk egyik résztvevője vállalta, beszámol tapasztalatairól: szépségipari szakemberként hogyan tudta a megszerzett tudást hasznosítani. Hamarosan jelentkezünk a vele készült interjúval is.)
A KÖVETKEZŐ KÉPZÉSÜNK SZÉPSÉGIPARBAN DOLGOZÓK SZÁMÁRA
Helyszín: Óbudai Rehabilitációs és Foglalkoztatási Központ, 1033 Budapest, Benedek Elek utca 1-3.
Időpont: 2025. szeptember 15., hétfő, 9 órától 17 óráig
A jelentkezés határideje: 2025. augusztus 31., vasárnap
Jelentkezését a NANE Egyesület űrlapján adhatja le itt.
A jelentkezés során megadott e-mail címén legkésőbb szeptember első hetében keressük a további részletekkel.
Szeretettel várunk minden érdeklődő szakembert!
Köszönjük, ha hírét viszi a képzésünknek
Önkormányzatunk Áldozatsegítő Programjának keretében valósul meg a képzés.
(Nyitóképünk illusztráció)

