„Ne féljetek magyarok, itt vannak a cigányok!” – az 1990. március 20.-án, Marosvásárhelyen Puczi Bélától elhangzott mondat nehezen felejthető mozzanata az egyetemes magyar történelemnek, amikor maroknyi magyar anyanyelvű cigány sietett Marosvásárhely magyar lakosságának segítségére. Az eset jól példázza, hogy a cigányság – ha szeretetet, megbecsülést, tiszteletet érez – jó viszonyt ápol a magyarsággal és nem csak segíti, de akár élete árán is megvédi ezt a közösséget. Kultúrájuk, szorgalmuk, tudásuk pedig örök nyomot hagy a magyar történelemben.
A Nemzetközi Roma Napot hivatalosan 1990-ben, a lengyelországi Serockban, a Nemzetközi Roma Unió (IRU) 4. Roma Világkongresszusán alapították a roma képviselők első nagy nemzetközi találkozójának emlékére, mely 1971. április 7. és április 12. közt zajlott Chelsfieldben, az Egyesült Királyság fővárosa, London közelében. Azóta április 8. a Nemzetközi Roma Nap.
Ez a kulturális és társadalmi ünnep rendkívüli jelentőséggel bír, hiszen amellett, hogy ilyenkor nagyobb hangsúlyt kapnak a cigányság által őrzött hagyományok, a romák mindennapi életére is próbálja felhívni a figyelmet. A nemzetközi figyelem felkeltésében sokat segített, hogy – a lengyel nemzetiségű – II. János Pál pápa 2000-ben arra kérte követőit, hogy tiszteljék a romákat.
Sajnálatos módon máig rengeteg sztereotípia és előítélet nehezíti a magyar cigányok sorsát, de mint megannyi esetben az életben, ezek legtöbbje információhiányból táplálkozik. Gyakori jelenség, hogy az emberek szinte kivétel nélkül jó véleménnyel vannak azokról a cigányokról, akiket ismernek, akikkel a környezetükben találkoznak, becsülik őket, míg általánosságban mégis hajlamosak elítélően nyilatkozni a népcsoportról – érdemes ezen legalább e jeles napon elgondolkozni.
Cigány honfitársaink között nem csak csodálatos zenészek, de kiváló sportolók, rendőrök, óvodaalapítók, közösségi vezetők, szociális munkások, orvosok, pedagógusok, műfordítók, színészek, kulturális antropológusok, fodrászok, nővérek, családgondozók, villanyszerelők, mérnökök, kutatók, kereskedők vannak – egyszóval valamennyi embercsoport és foglalkozás képviselőjét megtaláljuk köztük. Ahogyan hősöket is: Puczi Béla a Rákóczi szabadságharc vagy az 1848-as szabadságharc, netán 1956 cigány hőseihez csatlakozva védte a magyarságot és a szabadságot.
A magyar cigányság sajnos nem egyszer szenvedett el súlyos veszteségeket, talán a legnagyobbat a második világháború idején a roma holokauszttal, amelyről Óbuda minden évben megemlékezik és emléktáblája előtt hitet tesz arra, hogy mindent elkövet annak érdekében, hogy soha többé ne következzék be hasonló. Óbuda-Békásmegyer nagyra tartja lokálpatrióta cigány honfitársait, akik teljes joggal és megbecsüléssel vehetnek részt az önkormányzat működésében a cigány nemzetiségi önkormányzat képviselőiként.
