Húsvéti szokások, hagyományok

Hírek
Közzétéve:

 Az egyik legfontosabb keresztény ünnep, amelyen Jézus kereszthalálára, feltámadására emlékezünk. Ezzel minden ember bűnét megváltotta, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek minden évben ugyanarra a napra.

Sokáig vita tárgya volt, mikor is legyen ez az ünnep. Az első niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy a keresztény húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap legyen. Ennek meghatározására nem jelöltek ki egységes módszert, ezért másképp számoltak a nyugati és a keleti egyházakban. A VI. században alakult ki az az eljárás, amelyhez az ortodox egyházakon kívül valamennyi keresztény egyház az óta is tartja magát. Idén április 16-ra és 17-re esik húsvét ünnepe.

Kapcsolódó ünnepek

A húsvéthoz, mint tavaszváráshoz kapcsolható zsidó ünnep a pészah, ami az egyiptomi rabságból való szabadulásnak állít emléket. Korábbi időkben, kultúrákban a tavaszi napéjegyenlőség idején termékenységi ünnepeket tartottak. A német és az angol ünnep neve a tavasz egykori istennőjére utal. A magyar szó, a húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.

Hosszú időszak

Az egyház szertatásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár eleji hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amelyet Jézus negyvennapos böjtjének emlékére tartanak. Ezt kisebb ünnepek követik. A nagyhét a nagyböjt utolsó hete. A virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap, amely Jézus Jeruzsálembe vonulását idézi, ahol a nép ünnepelte. Ilyenkor szokás barkát szentelni, és körmenettel vonulnak a templomba.

Nagyhét szokásai

A nagyhéten belül, a Húsvéti Szent Háromnapon, azaz, nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról. Nagycsütörtök Krisztus utolsó vacsoráját, majd elfogatásának és szenvedéseinek a kezdetét idézi. Ezt a napot zöldcsütörtöknek is szokás nevezni, mert a böjt miatt, és a jó termés reményében ilyenkor valami zöldet, például spenótot fogyasztanak a hívők. Nagypéntek Jézus kereszthalálának napja, a böjt és a gyász ideje. Ekkor szokás a keresztútjárás, amely során Jézus szenvedéseinek egyes állomásait idézik fel. Ezt a napot a babona szerencsétlennek tartotta, tilos volt mindenféle állattartással, földműveléssel kapcsolatos munka. Nem gyújtottak tüzet, nem szőttek, fontak. Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik. Arra a napra emlékeztet, amikor Jézus húsvétvasárnap hajnalán, ahogy előre megmondta, feltámadt. Ekkor ért véget a negyvennapos böjt. Tüzet szenteltek, aminek parazsát, hamuját eltették, gyógyításra használták.

Vasárnap, hétfő

Húsvétvasárnap a keresztények a feltámadt Jézust ünneplik. Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, amiben kalács, tojás, bárányhús, sonka és bor volt. Ekkor sem volt szabad munkát végezni. Húsvéthétfő a locsolkodás napja, aminek alapja a víz termékenységvarázsló, tisztító erejébe vetett hit. A népszokások szerint ilyenkor a férfiak sorba járták a házakat, és versek, énekek kíséretében locsolták meg a lányokat, asszonyokat. Cserébe a lányok piros tojást adtak a legényeknek, ami a szerelmet, az életet jelképezi.

Az ünnep szimbólumai

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek ősi jelképe, a kereszténységben a feltámadás szimbóluma lett. A bárány Jézust jelképezi, aki áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért. A nyúl, mint húsvéti jelkép, a németeknél terjedt el, az egyik verzió szerint a germán tavaszistennő nyúllá változtatta a madarát. Onnan került hozzánk.

Az ünnepi asztalra ajánljuk

A magyar és az európai keresztény hagyományban a húsvéti ünnepkör során kiemelt jelentősége van az elfogyasztott ételeknek. Jellegzetes húsvéti étel a kalács, a sonka, a bárány és a tojás. Manapság e téren is kevesebben követik a hagyományokat, de bizonyos ételek nem hiányozhatnak az ünnepi asztalról. Néhány ötletet kínálunk ehhez.

Sajtos zellerkrémleves

Hozzávalók: 2 fej zeller, 25 dkg márványsajt, 3 dkg vaj, 2 fej vöröshagyma, 1 burgonya, 6 dl tej, 6 dl csirkehúsleves, 3 evőkanál tejszín, babérlevél, metélőhagyma, só, bors, 1 bagett.

Elkészítés: a zellert, burgonyát, vöröshagymát megtisztítjuk, felkockázzuk. Egy edényben olvasszuk fel a vajat, tegyük bele a hagymát, zellert, kevergetve főzzük pár percig. Fedjük le, pároljuk puhára, majd tegyük bele a burgonyát, a babérlevelet, a tejet és a húslét, majd forraljuk fel. Lassú tűzön főzzük vagy fél óráig, utána vegyük ki a babérlevelet, és turmixoljuk össze. Öntsük vissza az edénybe, ízesítsük sóval, borssal. Keverjük a levesbe a tejszínt. A bagett szeleteket szórjuk meg a reszelt sajttal és pirítsuk meg. Szedjük tányérokba a levest, erre tegyünk egy szelet sajtos bagettet, metélőhagymával megszórva tálaljuk.

Töltött bukta paradicsomos raguval

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 1 csomag szárított élesztő, 1 mokkáskanál só, 2 tojássárgája, 3 evőkanál olaj, 1 tojás a kenéshez. A töltelékhez: 25 dkg húsos füstölt sonka, 2 paradicsom, 2 szál friss bazsalikom, bors.

Elkészítés: a lisztet keverőtálba szitáljuk, hozzáadjuk a szárított élesztőt, a sót, tojássárgákat, és annyi meleg vizet, hogy könnyen gyúrható tésztát kapjunk. Ezután meglocsoljuk olajjal, és a kézi robotgéppel hólyagosra dagasztjuk. Letakarjuk, és a duplájára kelesztjük. Közben a töltelékhez a füstölt sonkát apró kockákra vágjuk, és keverőtálba szórjuk. A paradicsomot megmossuk, felaprítjuk, a sonkához adjuk. A felaprított bazsalikommal, borssal fűszerezzük, összekeverjük. A megkelt tésztát lisztezett gyúródeszkán 3-4 mm vastag, négyszögletes alakra nyújtjuk, és nyolc, nagyjából egyforma darabra vágjuk. Mindegyik tésztadarab egyik felére szétosztjuk a tölteléket, felcsavarjuk úgy, hogy a hajtás alul legyen, a két végét is aláhajtjuk, és sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, egymástól 3-4 cm-e. Még fél órát kelesztjük, majd megkenjük a felvert tojással, és előmelegített sütőben 30-40 perc alatt megsütjük. Hidegen, melegen is finom.

Tojáslikőrös kuglóf

Hozzávalók: 5 tojás, 25 dkg porcukor, 2 vaníliás cukor, 250 ml étolaj, 2 dl tojáslikőr, 12 dkg liszt, 12 dkg étkezési keményítő, 4 teáskanál sütőpor.

Elkészítés: a tésztához a tojást, porcukrot, vaníliás cukrot habosra keverjük, hozzáadjuk az olajat és a likőrt. A lisztet elkeverjük a keményítővel és a sütőporral, a tojásos keverékhez adjuk. Összekeverjük, kikent kuglófformába öntjük, és mintegy hatvan percig sütjük. Porcukorral meghintve tálaljuk.

 

Kiemelt hírek

Óbuda Újság Összes Óbuda újság

Kapcsolódó bejegyzések

Hírek
Közzétéve:

Lezárult a Római-part közösségi terezése ‒ Köszönjük minden résztvevőnek!

Hírek Zöld iroda
Közzétéve:

Fogadj örökbe egy láda futómuskátlit!

Hírek
Közzétéve:

Jótékonysági hangverseny az Őrzők Alapítvány támogatására