Közérdekű adatigénylés útján kívánja feltárni a tankerületi központok igazgatóinak kiválasztási folyamatát és a kinevezésekről szóló döntések hátterét Dr. Kiss László polgármester. Célja, hogy kiderüljön: milyen szempontok alapján választották ki az új vezetőket, kik vettek részt a döntéshozatalban, és mennyiben vették figyelembe az oktatásban érintett szereplők véleményét.
A kiválasztási eljárással kapcsolatban ugyanis számos kérdés és aggály merült fel. Különösen az vet fel problémákat, hogy a folyamat láthatóan nem biztosított érdemi beleszólási lehetőséget sem az önkormányzatoknak, sem az érintett intézményvezetőknek, sem az oktatási rendszer más szereplőinek. Mindez azért is aggályos, mert a tankerületi igazgatók döntései közvetlenül befolyásolják az iskolák működését, a pedagógusok munkáját és az oktatás mindennapi feltételeit.
Átláthatatlan kiválasztási folyamat
A rendelkezésre álló információk alapján a kiválasztási eljárás egyik legnagyobb hiányossága az átláthatóság hiánya. Nem ismertek azok az előre meghatározott szakmai és egyéb szempontok, amelyek alapján a pályázatokat értékelték. Az sem világos, hogy kik, milyen felhatalmazás alapján és pontosan mikor hozták meg a végső döntéseket.
További fontos kérdés, hogy sor került-e egyáltalán személyes meghallgatásokra, és ha igen, ezek milyen szerepet játszottak a pályázók értékelésében.
Egy ilyen jelentőségű vezetői pozíció betöltésénél alapvető elvárás lenne a világos kiválasztási szempontrendszer, az előre megismerhető eljárásrend és a szakmai szempontok következetes érvényesítése. Ezek hiányában nehezen ellenőrizhető, hogy valóban a legalkalmasabb jelöltek kerültek-e a tankerületi központok élére.
A pályázatok szakmai színvonala is kérdéseket vet fel
A pályázati anyagok tartalmával kapcsolatban szintén komoly kifogások fogalmazódtak meg. Az értékelésre rendelkezésre álló információk szerint a pályázatok jelentős része sablonos, helyenként mesterséges intelligencia felhasználásával készült, általánosságokat tartalmazó dokumentumnak tűnt. Ezek az anyagok több esetben érdemi, konkrét szakmai elképzelések és intézményvezetési koncepciók helyett nehezen értékelhető megállapításokat tartalmaztak.
Mindez felveti a kérdést: milyen mélységben vizsgálták a pályázatok szakmai tartalmát, és milyen súllyal vették figyelembe a tényleges vezetői tapasztalatokat, az oktatási rendszer ismeretét, valamint a helyi problémákra adott konkrét válaszokat?
A tankerületi igazgatók ugyanis nem pusztán közigazgatási vezetők. Munkájukhoz az oktatási intézmények működésének, a köznevelési rendszer sajátosságainak és a pedagógiai folyamatoknak az alapos ismerete is szükséges.
Szokatlanul enyhe pályázati feltételek
Különösen figyelemre méltó, hogy a pályázati feltételek több tekintetben is szokatlanul tágra szabottak voltak. A követelmények között például a felsőfokú végzettség szerepelt a pedagógusvégzettség helyett, a szükséges szakmai gyakorlatot pedig két évben határozták meg az egyébként megszokott öt év helyett.
A pályázati feltételek között nem szerepelt a közoktatási vezetői vagy pedagógus-szakvizsga követelménye sem. Ez azért különösen érdekes, mert a tankerületi igazgatók olyan intézményvezetők munkáját irányítják és felügyelik, akiknek a jogszabályi követelmények alapján meghatározott szakmai és vezetői képesítésekkel kell rendelkezniük.
Joggal merül fel tehát a kérdés, hogy miként indokolható a tankerületi vezetők esetében az alacsonyabb vagy kevésbé specifikus szakmai elvárás, miközben az általuk irányított intézmények vezetőivel szemben szigorúbb követelményeket támasztanak.
Összeférhetetlenségi kérdések is felmerültek
A kiválasztás kapcsán összeférhetetlenségi aggályok is napvilágra kerültek. Az információk szerint van olyan nyertes pályázó, aki főállásában egy oktatási szolgáltatásokat nyújtó vállalkozást vezet.
Ez önmagában még nem feltétlenül jelent jogszabályba ütköző összeférhetetlenséget, ugyanakkor mindenképpen indokolttá teszi annak tisztázását, hogy a pályázó gazdasági és szakmai érdekeltségeit megvizsgálták-e, illetve milyen összeférhetetlenségi szabályokat alkalmaztak az eljárás során.
Egy közpénzből működő, az állami oktatási intézmények fenntartásáért felelős szervezet vezetőjénél különösen fontos a pártatlanság, az átláthatóság és az esetleges érdekütközések megfelelő kezelése.
Mit jelent így a partnerség az oktatásban?
A felmerülő kérdések túlmutatnak az egyes kinevezéseken. Az oktatási rendszer működésének egyik alapvető feltétele lenne a partnerség és az érintettek véleményének érdemi figyelembevétele.
Nehéz azonban valódi partnerségről beszélni, ha az önkormányzatok, az intézményvezetők, a pedagógusok és az oktatás más szereplői nem kapnak megfelelő lehetőséget arra, hogy véleményt nyilvánítsanak az őket közvetlenül érintő vezetői kinevezésekről.
A tankerületi igazgatók kiválasztása nem lehet pusztán adminisztratív vagy politikai döntés. Az oktatás minőségére és az intézmények mindennapi működésére gyakorolt hatása miatt a szakmai alkalmasságnak, a tapasztalatnak és az átlátható kiválasztásnak kiemelt jelentősége van.
Közérdekű adatigénylés tisztázhatja a döntések hátterét
A közérdekű adatigénylés célja, hogy pontosabb kép rajzolódjon ki arról, miként zajlott a tankerületi igazgatók kiválasztása, milyen dokumentumok és szakmai értékelések alapján születtek meg a döntések, kik vettek részt az elbírálásban, valamint milyen módon kezelték az esetleges összeférhetetlenségi kérdéseket.
Az adatigénylésre érkező válaszok nyilvánosságra hozatala is tervben van. Ezek alapján kiderülhet, hogy a most megfogalmazott aggályok mennyiben igazolódnak, illetve egyedi esetekről vagy a kiválasztási rendszer egészét érintő problémákról van-e szó.
A közérdekű adatok megismerése nem csupán a kinevezések utólagos ellenőrzése miatt fontos. Az átlátható döntéshozatal, a szakmai alkalmasság és a közbizalom az oktatási intézményrendszer működésének is alapvető feltétele.
Az adatigénylés teljes szövege a cikkhez csatolva olvasható.
Dokumentumok
