Bús Balázs polgármester személyesen látogatta meg és köszöntötte fel az idősek klubjában Lajos bácsit, akinek ajándékul kedvenc borát, és Orbán Viktor miniszterelnök üdvözletét is magával vitte. Az idős férfi meghatódottan vette át ajándékait, és fogadta a neki összeállított műsort születésnapján.
Kiss Lajos bácsi 1919-ben, a Hajdú-Bihar megyei Polgáron látta meg a napvilágot 7 gyermek közül harmadikként. Édesapjának szatócsboltja volt, édesanyja a háztartást vezette és nevelte gyermekeit. Lajos bácsi a 4 elemit és a 3 éves cipésztanonc iskolát Polgáron végezte. Iskolai tanulmányait befejezve Polgáron, majd Gyöngyösön kezdett dolgozni a szakmájában. 1941-ben 22 évesen, Budapestre jött, itt kapott munkát Földes Tibor cipőműhelyében papucskészítőként. 1945-ben házasságot kötött, 1947-ben megszületett első fia, Lajos. 1950-ben házépítésbe kezdett a Nagy Lajos király útján, amit később a Belügyminisztérium kisajátított. Cserébe a III. kerületi Törzs utcában kapott lakást. Az 1970-es években a mai Királyok útján egy 160 m2-es ikerházat épített.
Közben második házasságából 1957-ben megszületett Tamás, 1962-ben Tibor nevű fia. 1960-as években önállósodott, és bőrdíszműves műhelyében öveket, pénztárcákat készített 16 alkalmazottjával. Maga kereskedett az árujával, saját autójával bejárta az országot. Később fiai csatlakoztak a családi vállalkozáshoz. A munka mellett szerette az izgalmas életet. Kijárt a lóversenyre, szeretett kártyázni a Várkert Kioszkban, az 1960-as években pedig a Királyhágó étteremben Kovács Erzsi énekesnővel és Sándor Csikarral römizett, ultizott. Személyesen ismerte az éjszakai élet nagy alakjait, köztük Seres Rezsőt, akinek dalait a Kis Pipában hallgatta esténként. Ezek közül ma is kedvencei a „Fizetek főúr…” és a „Szeressük egymást…” című dalok. A színház is vonzotta, a Vígszínházba bérlete volt, ahol először láthatta a fiatal Tolnay Klárit, aki máig kedvence. Feledhetetlen élménye volt még Fedák Sári alakítása a Vén diófa című darabban, akit 1942-ben látott ebben a szerepben. A férfiszínészek közül pedig Szabó Sándor alakításai nyűgözték le.
Megözvegyült édesanyját az 1980-as évek végén magához vette, és szeretett mamája nála élt 91 éves korában bekövetkezett haláláig. 1998-ban elvesztette „angyali feleségét” is. 1999-ben fiai hetekre külföldre utaztak, ekkor a társaság és a biztonság miatt úgy döntött, hogy beköltözik a Derűs Alkony Gondozóházba, ahol fél évet töltött. Barátokat és támaszt talált, segítséget kapott a ház lakóitól és dolgozóitól. Örül, hogy nyugdíjasházi élete során megőrizhette szabadságát.
Bár két operáción is átesett, a nagy betegségek elkerülték. Szereti a finom ételeket és a jó borokat, kedvence a halászlé sok ikrával, haltejjel és a házi tyúkhúsleves, a fehér bor, különösen a muskotályos és a tokaji édes bor. Nyáron szívesen iszik egy-egy pohár finom sört. Mindig mértéktartó volt, mert vallja, hogy a munkához, de a jó szórakozáshoz is elengedhetetlen a mértékletesség. 2017-ben sajnos elesett a folyosón és medencecsonttörést szenvedett. Megműtötték majd a Szent Margit Kórház Rehabilitációs Osztályán kezelték és a sikeres rehabilitációt követően visszatért a nyugdíjasházi otthonába. Azóta a család, a ház munkatársai és a lakók segítségével ismét kiegyensúlyozott életet él. Örül, hogy felnevelhette 3 fiát és megérhette 6 unokája és 6 dédunokája születését. Szeretne még eljárni kaszinóba, de beéri azzal is, hogy néhány lakótársával délutánonként kártyázhat, és ha újra jó idő lesz, akkor kimehet a kertbe sétálni, üldögélni, beszélgetni.
Müller Istvánné, az Óbudai Szociális Szolgáltató Intézmény vezetője és a ház dolgozói, valamint lakói szintén felköszöntötték az ünnepeltet, barátjukat, majd közösen fogyasztották el az ünnepi csokoládé tortát, koccintottak az egészségére.
