Hamarosan kezdődik a Mocsáros természetvédelmi terület közkedvelt erdejének szerkezeti átalakítása. Mivel azonban a Mocsáros jövője nem csupán a szakemberek munkáján, hanem a lakosság támogatásán és együttműködésén is múlik, augusztus 5-e kedd estére helyszínbejárást szerveztünk, hogy az érdeklődők első kézből ismerhessék meg a tervezett beavatkozásokat, kérdéseket tehessenek fel, valamint visszajelzéseikkel aktívan formálhassák a folyamatot.
A LIFE támogatású beavatkozás során a természetvédelmi és erdészeti szakemberek célja a jelenlegi idegenhonos nemesnyár faállomány őshonos, változatos fafajokból álló, elegyes erdővé történő átalakítása, amelynek a biológiai sokfélesége és a klímaváltozás negatív hatásaival szembeni ellenállóképessége sokkal magasabb a jelenleginél.
A 11 hektár erdőterület átalakításáról tartott lakossági fórumon Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze, Rittling István, a Pilisi Parkerdő erdészetvezetője és Barabás Sándor, a Fővárosi Önkormányzat természetvédelmi szakembere vezette körbe a közel félszáz érdeklődőt, Önkormányzatunk részéről Béres András alpolgármester is jelen volt.
A projekt átfogó ismertetését, Budapest életében betöltött szerepét, az erdészeti beavatkozás szakmai és természetvédelmi hátterének ismertetését követően hosszú diskurzus indult el a lakosságot foglalkoztató kérdésekről, a továbbiakban ezen felvetésekből szemezgetünk.
A területre napi szinten betörő vaddisznók megnehezítik az emberek életét, egyesekben félelmet keltenek. Hogyan kezeli majd a projekt a helyzetet?
Azt kell tudatosítanunk, hogy alapvetően a város terjeszkedik a vaddisznók élőhelye köré, nem fordítva. Természetvédelmi tekintetben egy nem túlszaporodott vaddisznóállomány jelenléte nem káros, sőt sok tekintetben pozitív természetvédelmi hozadéka is van. Őshonos fajként fontos szereplői az erdei élőhelyeknek, pl. a túrás, gyepbolygatás bizonyos keretek között kedvezően hatást gyakorolhat a területre, mivel ezáltal számos új növényfaj telepedhet meg, amik egy már beállt, zárt gyepben nem lennének képesek megjelenni; mikroélőhelyeket teremthetnek más fajok számára, ezáltal növelve a biológiai sokféleséget. Ezen felül a vaddisznók jelenlétét és szaporodását az emberek is segítik az etetésükkel. A vaddisznók jelenlétének természetvédelmi megítélése a vaddisznók létszámától függ, a túlszaporodásuk megakadályozása ezért közös felelősség, aminek – az itt lakókon túl – az intézményi oldaláért a Önkormányzatunk felel, a beavatkozás formája tervezés alatt áll.
A hód jelenléte miért kívánatos a Mocsáros erdeiben? Nem fog esetleg túlszaporodni?
A hód kiemelkedő természetvédelmi jelentőséggel bír, mivel úgynevezett „ökoszisztéma-mérnökként” tevékenykedik, vagyis a vízvisszatartás által olyan környezeti változásokat idéz elő, amelyek nemcsak saját túlélését szolgálják, hanem számos más élőlény számára is új, gazdag és változatos élőhelyeket hoznak létre. Tevékenységével lassú folyású víztereket alakít ki, amelyek kedveznek a kétéltűeknek, madaraknak, ízeltlábúaknak és különféle vízinövényeknek, így növelve a biológiai sokféleséget. Emellett a hódgátak jelentős szerepet játszanak a vízvisszatartásban és a vízszint szabályozásában: lassítják a víz áramlását, csökkentik az árvizek kockázatát, és emelik a talajvíz szintjét, ami különösen fontos az aszályos időszakokban. Sőt járulékos, emberi környezetre gyakorolt pozitív hatás, hogy a területen maradó víz hozzájárul a terület és környékének hűtéséhez is. A vízfolyások lelassulása egyben a vízminőség javulásához is hozzájárul, mivel lehetőséget ad az üledék lerakódására és a szennyező anyagok lebomlására. Tudjuk, hogy a hód jelenléte olykor konfliktusba kerülhet az emberi tevékenységekkel, például fák kidöntésével vagy vízelvezető rendszerek átalakításával, de ezek a problémák megfelelő ökológiai szemlélettel és kompromisszumkészséggel kezelhetők. Szigorúan territoriális faj, családi csoportokban él, ezért az elszaporodásuktól és túl nagy kártételtől nem kell tartani, túl sok egyedet maguk közül sem engednek a területre.
Az erdő jelenlegi sétaút-hálózatát teljesen felszámolják majd, vagy esetleg átszervezik?
A meglévő sétautak nagyon fontosak, hiszen általuk a látogatók anélkül élvezhetik az erdő jótékony hatásait, hogy kárt tennének az élővilágban. Nemcsak az emberi jólétet szolgálják, hanem a természet védelmét is elősegítik. Ezért mindenképpen feladatunk a jelenlegi úthálózat megtartása. Újabb útszakaszok kialakítása viszont nem indokolt, mivel egy természetvédelmi területet nem érdemes fragmentalni, minden út egy akadály az élővilág számára.
Az elmondottakból úgy tűnik, hogy a lombkorona-állomány nagy része el fog tűnni, akkor pedig már nem beszélhetünk többé erdőről, csupán egy cserjésről.
Fontos tudni, hogy a jelenlegi egy fafajból álló nemesnyár faültetvény nem tartható fenn a végtelenségig a területen. Ez a fafaj gyors növekedéssel és a hazai fafajok közül legrövidebb életciklussal jellemezhető. Ennek okán a megújítására a közeljövőben mindenképpen sor került volna, ami még drasztikusabb beavatkozást és szomorúbb összképet eredményezne. A LIFE finanszírozású, természetvédelmi projekt teremti meg a lehetőséget, hogy ezt tudjuk most megfelelő tervezéssel és ütemezett fejlesztéssel elkerülni és egy fajgazdagabb, éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóbb erdőt kialakítani. A kora őszi időszakban 4 hektár faállomány átalakítása történik meg, majd a következő években további 2 + 3 hektár, míg a jelenlegi faállományban meglévő őshonos és egyéb értékes elegyfajokból álló három hektáros terület megőrzésre kerül. Egy természetvédelmi és erdőgazdálkodási léptékben átmenetinek számító, 15 éves megújulási időszakkal érdemes számolni, amikortól már ismét egy természetes (elegyes, legalább 10-15 őshonos fa és cserjefajból álló, vegyes korösszetételű és szerkezetű) erdő érzete lesz a területnek. A projekt hozzáadott értéke, hogy a természetvédelmi beavatkozások hatására a talajvízszint emelkedni fog, az erősebb vízborítottság pedig gyorsítani fogja a fák növekedését is.
Aggódunk, hogy a mostanában jelentkező zivatarok és 120-130 km/órás széllökések a megmaradó faegyedeket könnyebben kidönthetik.
Hosszabb távon előretekintve nagyobb veszélyt jelent, ha nem cselekszünk. Beavatkozás nélkül a jelenlegi, egy fafajból álló nemesnyár faültetvény műszaki egészségi állapotának, fizikai stabilitásának nagymértékű csökkenése várható, míg a tervezett átalakítással egy fafaj-összetételében és szerkezetében is sokkal összetettebb, ezáltal sokkal stabilabb erdőt alakítunk ki. A projekt során viszont az is fontos szempont, hogy a jelenlegi faállományban megtalálható, őshonos és egyéb értékes elegyfajokat megőrizzük.
Az erdő által biztosított mikroklíma és hűsítő hatás a beavatkozás után megszűnik?
Nem szűnik meg, éppen azért lettek a beavatkozások területileg és időben is széthúzva, a LIFE hét éves időszakában arányosan elosztva. Ez a finomhangolás teszi lehetővé, hogy drasztikus változás helyett fokozatos, minél inkább természetközeli átalakulás menjen végbe, biztosítva ezzel, hogy az erdő mikroklímája és hűsítő hatása ebben az átmeneti időszakban is minél kevésbé csorbuljon. A beavatkozások területén meglévő természetes újulat és az ültetett csemeték lombkoronája várhatóan 5-7 éven belül ismét bezárul, egy ökológiailag sokkal stabilabb és magasabb biodiverzitású erdőt létrehozva. Ezt az átmeneti időszakot követően az ökológiai funkciók – mint a hőmérséklet-szabályozás, a páratartalom fenntartás és a szél elleni védelem – visszaállnak a lakosság által megszokott szintre, azonban már egy olyan sokkal természetesebb erdő formájában, mely hosszú távon képes az erdő ökológiai és rekreációs értékeit biztosítani. Hozzá kell tenni, hogy amint a területen nagyobb mennyiségű víz marad, úgy a vizes területek is segíteni fogják a terült és környékének a hűtését.
Azt tapasztaljuk, hogy egyes területhasználók szeméttel terítik be a Mocsárost, amit az elmúlt években lelkes önkénteseknek kellett kitakarítania. A jövőben ennek megakadályozását hogyan segíti a projekt? A megújított erdőben helyeznek majd ki táblákat az erdőhasználati szabályokról?
A területen életvitelszerűen tartózkodók hosszútávú elhelyezése külön beavatkozási pontja a projektnek, amit a Máltai Szeretetszolgálat bevonásával a kerületi önkormányzat vezet. A hajléktalanokkal és természetkárosító tevékenységet végzőkkel való egyezségre jutás jó úton halad, így az utóbbi időszakban hulladákfelhalmozás nem mutatkozik és a jövőre nézve sem reális félelem. Főleg a romos állapotú ingatlanok körül volt tapasztalható, ezek egy részét pedig már el is bontottuk. Gépjárművel sem lehet már észrevétlenül szemetet behozni, és a szokásjog alapján autóval kijárt utakat is lezárni tervezzük. Újabb táblák kihelyezését nem terveztük, ahogyan eddig is, úgy a jövőben is bízunk az emberi belátásban, a környezetünkre igényes hozzáállásban, és a közösségi normák megtartó erejében. Itt azért nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a kutyák pórázon történő sétáltatását a vaddisznók, legelő állatok és a természeti értékek miatt különösen indokoltnak érezzük, erre piktogramok is figyelmeztetnek.
Végezetül elmondható, hogy a kétórás lakossági fórum során a területhasználók minden kérdésüket feltehették, amelyeket a fórumvezetők részletesen és szakmailag megalapozottan megválaszoltak. Az erdőátalakítás témakörét több nézőpontból – ökológiai, gazdálkodási és lakossági szempontból is – körüljártuk, így az érdeklődők átfogó képet kaptak a beavatkozás céljairól, várható hatásairól és hosszú távú előnyeiről. A munkálatok ütemezéséről, a kapcsolódó és sajnos szükséges lezárásokról a továbbiakban is időben tájékoztatjuk a lakosságot, biztosítva a folyamatos párbeszéd és átláthatóság lehetőségét.
