„Nem csak szigorúan pénzügyi kérdésként tekintünk a kerületi lakásgazdálkodásra, a szociális szempontokat legalább olyan fontosnak tarjuk” – mondja Turgonyi Dániel alpolgármester arról, hogy a nemrégiben elindult stratégiai egyeztetésébe miért vonta be az önkormányzat a gazdasági és szakmai mellett a szociális osztályok, de még a kerületi családsegítő szolgálat munkatársait is.
A kerületi lakásgazdálkodási stratégia fogja meghatározni, a következő öt évben miként fog gazdálkodni Óbuda-Békásmegyer önkormányzata háromezer bérlakásával. A fő irányelv: fejleszteni a meglévő a bérlakás-állományt, mely a fővárosban a harmadik legnagyobb. Tehát a tervek szerint a prioritás az igen leromlott állapotúak értékesítése, s az önkormányzat a bevételt a többi lakás minőségének javítására, komfortjának bővítésére kívánja fordítani.
„Jelenleg pályázat útján lehet a kerületben bérlakáshoz jutni, jellemzően a rossz állapotúakat a bérlő újítja fel, ennek költségeit pedig beszámítjuk a megfizetendő bérleti díjba, s emellett hosszabb, tízéves ott lakást biztosítunk” – magyarázza az alpolgármester. – „Eddig a bérlakások körülbelül egyötöde került szociális alapon kiutalásra. Ezen mindenképpen változtatni szeretnénk, hogy több rászoruló család juthasson ilyen megoldáshoz, hogy csupán alacsony jövedelme miatt megszűnő lakhatása miatt senki ne kerülhessen utcára.”
A cél az, hogy a pályázati szisztémát felváltsa az úgynevezett névjegyzék-rendszer. Ez igazságosabb, átláthatóbb és gyorsabb működés: mindenki láthatja naprakészen, hol áll a listában, milyen esélyei vannak, hogy hozzájusson az önkormányzathoz éppen visszakerülő, kiürült lakáshoz.
„Az egyeztetésnek a lakásgazdálkodási stratégiáról a végső célja egy új, kerületi lakásrendelet megalkotása” – mondja Turgonyi Dániel. – „Amit biztosan tudunk, ha az önkormányzat ingatlaneladásból bevételhez jut, azt mindenképpen visszaforgatjuk a bérlakás-rendszerbe. S mivel a fő szándékunk, hogy a meglévő bérlakások minősége mellette azok számát is gyarapítsuk, egy lakásépítési projekt is az asztalon van. A lakáskiutalások rendszerének említett újragondolásához pedig szeretnénk a jövőben még több civil szereplőt bevonni.”
